Továbbra is elég lesz a középszintű érettségi

Egyre valószínűbb, hogy 2012-től sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi egyes felsőoktatási intézményekben, mivel az ezt lehetővé tevő jogszabály az Alkotmánybíróság elé került, így jó eséllyel ki fognak csúszni a márciusi határidőből a főiskolák és az egyetemek. Közben újra feléledtek azok a hangok is, miszerint az egész szisztéma rossz, és vissza kéne adni a felvételiztetés jogát az intézményeknek.

  • Eduline

 

Az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell tárgyalnia a közoktatási törvény módosítását, de határidő nem kötelezi őket - mondta el a Népszabadság újságírójának Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke. A gyakorlat szerint volt már példa néhány héten és egy éven belül hozott döntésre is, tehát elméletben még van esély a határidőig történő elfogadásra.

Manherz Károly, az oktatási tárca helyettes államtitkára azonban hangsúlyozta: ha március 31-éig nem születik döntés, akkor az érettségit, felvételit is szabályozni hivatott módosítás az abban megfogalmazott időponttól, 2012-től nem lép életbe, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a követelményekről két évvel az aktuális felvételi előtt kell tájékoztatni a diákokat

A változtatások szerint az egyetemeknek és főiskoláknak kell dönteniük arról, hogy a kormány által tudományterületenként meghatározott tárgyak közül az adott szakon kérnek-e emelt szintű érettségit, ha pedig igen, akkor melyikből. Manherz Károly hangsúlyozta: az emelt szintű érettségit most is kötelezővé tehetik az intézmények, a törvényi szabályozás ugyanis ma is lehetővé teszi az emelt szintű matúra képzésenként érvényes bevezetését.

Szabó Gábor: Tovább romlik a felsőoktatás színvonala

Az egyetemek számára visszaadott felvételiztetési jog bevezetését szorgalmazza Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, aki szerint be kellene ismerni, hogy a kétszintű érettségi rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hozzátette: sajnálja, hogy a politika bátortalansága miatt nem tették kötelezővé a felvételi során az emelt szintű érettségit. Véleménye szerint azonban még mindig dönthetnek a kitétel bevezetéséről az egyes szakcsoportok. Szabó Gábor szerint e nélkül ugyanis tovább romlik a felsőoktatás színvonala, kéri tehát a rektorokat, a minőség elveit figyelembe véve foglaljanak újra álláspontot a kérdésben.

A főrektor szerint a hallgatói létszámhoz kötött normatíva okozza a problémát, ha ugyanis nem a létszám alapján ítélnék oda a támogatásokat, az intézményeknek nem kellene tartaniuk attól, hogy az emelt szintű érettségi bevezetésével kevesebben jelentkeznek. A jelenlegi rendszer helyett a ponthatárokat is figyelembe kellene venni az állami összegek kiosztásakor, mellyel a minőség is növekedne.

eduline/mti/edupress

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna