Egyre valószínűbb, hogy 2012-től sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi egyes felsőoktatási intézményekben, mivel az ezt lehetővé tevő jogszabály az Alkotmánybíróság elé került, így jó eséllyel ki fognak csúszni a márciusi határidőből a főiskolák és az egyetemek. Közben újra feléledtek azok a hangok is, miszerint az egész szisztéma rossz, és vissza kéne adni a felvételiztetés jogát az intézményeknek.
Az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell tárgyalnia a közoktatási törvény módosítását, de határidő nem kötelezi őket - mondta el a Népszabadság újságírójának Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke. A gyakorlat szerint volt már példa néhány héten és egy éven belül hozott döntésre is, tehát elméletben még van esély a határidőig történő elfogadásra.
Manherz Károly, az oktatási tárca helyettes államtitkára azonban hangsúlyozta: ha március 31-éig nem születik döntés, akkor az érettségit, felvételit is szabályozni hivatott módosítás az abban megfogalmazott időponttól, 2012-től nem lép életbe, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a követelményekről két évvel az aktuális felvételi előtt kell tájékoztatni a diákokat
A változtatások szerint az egyetemeknek és főiskoláknak kell dönteniük arról, hogy a kormány által tudományterületenként meghatározott tárgyak közül az adott szakon kérnek-e emelt szintű érettségit, ha pedig igen, akkor melyikből. Manherz Károly hangsúlyozta: az emelt szintű érettségit most is kötelezővé tehetik az intézmények, a törvényi szabályozás ugyanis ma is lehetővé teszi az emelt szintű matúra képzésenként érvényes bevezetését.
Az egyetemek számára visszaadott felvételiztetési jog bevezetését szorgalmazza Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, aki szerint be kellene ismerni, hogy a kétszintű érettségi rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hozzátette: sajnálja, hogy a politika bátortalansága miatt nem tették kötelezővé a felvételi során az emelt szintű érettségit. Véleménye szerint azonban még mindig dönthetnek a kitétel bevezetéséről az egyes szakcsoportok. Szabó Gábor szerint e nélkül ugyanis tovább romlik a felsőoktatás színvonala, kéri tehát a rektorokat, a minőség elveit figyelembe véve foglaljanak újra álláspontot a kérdésben.
A főrektor szerint a hallgatói létszámhoz kötött normatíva okozza a problémát, ha ugyanis nem a létszám alapján ítélnék oda a támogatásokat, az intézményeknek nem kellene tartaniuk attól, hogy az emelt szintű érettségi bevezetésével kevesebben jelentkeznek. A jelenlegi rendszer helyett a ponthatárokat is figyelembe kellene venni az állami összegek kiosztásakor, mellyel a minőség is növekedne. eduline/mti/edupress
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
