Egyre valószínűbb, hogy 2012-től sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi egyes felsőoktatási intézményekben, mivel az ezt lehetővé tevő jogszabály az Alkotmánybíróság elé került, így jó eséllyel ki fognak csúszni a márciusi határidőből a főiskolák és az egyetemek. Közben újra feléledtek azok a hangok is, miszerint az egész szisztéma rossz, és vissza kéne adni a felvételiztetés jogát az intézményeknek.
Az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell tárgyalnia a közoktatási törvény módosítását, de határidő nem kötelezi őket - mondta el a Népszabadság újságírójának Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke. A gyakorlat szerint volt már példa néhány héten és egy éven belül hozott döntésre is, tehát elméletben még van esély a határidőig történő elfogadásra.
Manherz Károly, az oktatási tárca helyettes államtitkára azonban hangsúlyozta: ha március 31-éig nem születik döntés, akkor az érettségit, felvételit is szabályozni hivatott módosítás az abban megfogalmazott időponttól, 2012-től nem lép életbe, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a követelményekről két évvel az aktuális felvételi előtt kell tájékoztatni a diákokat
A változtatások szerint az egyetemeknek és főiskoláknak kell dönteniük arról, hogy a kormány által tudományterületenként meghatározott tárgyak közül az adott szakon kérnek-e emelt szintű érettségit, ha pedig igen, akkor melyikből. Manherz Károly hangsúlyozta: az emelt szintű érettségit most is kötelezővé tehetik az intézmények, a törvényi szabályozás ugyanis ma is lehetővé teszi az emelt szintű matúra képzésenként érvényes bevezetését.
Az egyetemek számára visszaadott felvételiztetési jog bevezetését szorgalmazza Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, aki szerint be kellene ismerni, hogy a kétszintű érettségi rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hozzátette: sajnálja, hogy a politika bátortalansága miatt nem tették kötelezővé a felvételi során az emelt szintű érettségit. Véleménye szerint azonban még mindig dönthetnek a kitétel bevezetéséről az egyes szakcsoportok. Szabó Gábor szerint e nélkül ugyanis tovább romlik a felsőoktatás színvonala, kéri tehát a rektorokat, a minőség elveit figyelembe véve foglaljanak újra álláspontot a kérdésben.
A főrektor szerint a hallgatói létszámhoz kötött normatíva okozza a problémát, ha ugyanis nem a létszám alapján ítélnék oda a támogatásokat, az intézményeknek nem kellene tartaniuk attól, hogy az emelt szintű érettségi bevezetésével kevesebben jelentkeznek. A jelenlegi rendszer helyett a ponthatárokat is figyelembe kellene venni az állami összegek kiosztásakor, mellyel a minőség is növekedne.
eduline/mti/edupress
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Józsefváros második iskolautcáját alakíthatják ki a Német utcában. Az önkormányzat tervei szerint a Németh László Általános Iskola előtti útszakasz akár teljesen autómentessé is válhat.
Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
