Továbbra is elég lesz a középszintű érettségi

Egyre valószínűbb, hogy 2012-től sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi egyes felsőoktatási intézményekben, mivel az ezt lehetővé tevő jogszabály az Alkotmánybíróság elé került, így jó eséllyel ki fognak csúszni a márciusi határidőből a főiskolák és az egyetemek. Közben újra feléledtek azok a hangok is, miszerint az egész szisztéma rossz, és vissza kéne adni a felvételiztetés jogát az intézményeknek.

  • Eduline

 

Az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell tárgyalnia a közoktatási törvény módosítását, de határidő nem kötelezi őket - mondta el a Népszabadság újságírójának Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke. A gyakorlat szerint volt már példa néhány héten és egy éven belül hozott döntésre is, tehát elméletben még van esély a határidőig történő elfogadásra.

Manherz Károly, az oktatási tárca helyettes államtitkára azonban hangsúlyozta: ha március 31-éig nem születik döntés, akkor az érettségit, felvételit is szabályozni hivatott módosítás az abban megfogalmazott időponttól, 2012-től nem lép életbe, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a követelményekről két évvel az aktuális felvételi előtt kell tájékoztatni a diákokat

A változtatások szerint az egyetemeknek és főiskoláknak kell dönteniük arról, hogy a kormány által tudományterületenként meghatározott tárgyak közül az adott szakon kérnek-e emelt szintű érettségit, ha pedig igen, akkor melyikből. Manherz Károly hangsúlyozta: az emelt szintű érettségit most is kötelezővé tehetik az intézmények, a törvényi szabályozás ugyanis ma is lehetővé teszi az emelt szintű matúra képzésenként érvényes bevezetését.

Szabó Gábor: Tovább romlik a felsőoktatás színvonala

Az egyetemek számára visszaadott felvételiztetési jog bevezetését szorgalmazza Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, aki szerint be kellene ismerni, hogy a kétszintű érettségi rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hozzátette: sajnálja, hogy a politika bátortalansága miatt nem tették kötelezővé a felvételi során az emelt szintű érettségit. Véleménye szerint azonban még mindig dönthetnek a kitétel bevezetéséről az egyes szakcsoportok. Szabó Gábor szerint e nélkül ugyanis tovább romlik a felsőoktatás színvonala, kéri tehát a rektorokat, a minőség elveit figyelembe véve foglaljanak újra álláspontot a kérdésben.

A főrektor szerint a hallgatói létszámhoz kötött normatíva okozza a problémát, ha ugyanis nem a létszám alapján ítélnék oda a támogatásokat, az intézményeknek nem kellene tartaniuk attól, hogy az emelt szintű érettségi bevezetésével kevesebben jelentkeznek. A jelenlegi rendszer helyett a ponthatárokat is figyelembe kellene venni az állami összegek kiosztásakor, mellyel a minőség is növekedne.

eduline/mti/edupress

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.