Egyre valószínűbb, hogy 2012-től sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi egyes felsőoktatási intézményekben, mivel az ezt lehetővé tevő jogszabály az Alkotmánybíróság elé került, így jó eséllyel ki fognak csúszni a márciusi határidőből a főiskolák és az egyetemek. Közben újra feléledtek azok a hangok is, miszerint az egész szisztéma rossz, és vissza kéne adni a felvételiztetés jogát az intézményeknek.
Az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell tárgyalnia a közoktatási törvény módosítását, de határidő nem kötelezi őket - mondta el a Népszabadság újságírójának Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke. A gyakorlat szerint volt már példa néhány héten és egy éven belül hozott döntésre is, tehát elméletben még van esély a határidőig történő elfogadásra.
Manherz Károly, az oktatási tárca helyettes államtitkára azonban hangsúlyozta: ha március 31-éig nem születik döntés, akkor az érettségit, felvételit is szabályozni hivatott módosítás az abban megfogalmazott időponttól, 2012-től nem lép életbe, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a követelményekről két évvel az aktuális felvételi előtt kell tájékoztatni a diákokat
A változtatások szerint az egyetemeknek és főiskoláknak kell dönteniük arról, hogy a kormány által tudományterületenként meghatározott tárgyak közül az adott szakon kérnek-e emelt szintű érettségit, ha pedig igen, akkor melyikből. Manherz Károly hangsúlyozta: az emelt szintű érettségit most is kötelezővé tehetik az intézmények, a törvényi szabályozás ugyanis ma is lehetővé teszi az emelt szintű matúra képzésenként érvényes bevezetését.
Az egyetemek számára visszaadott felvételiztetési jog bevezetését szorgalmazza Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, aki szerint be kellene ismerni, hogy a kétszintű érettségi rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hozzátette: sajnálja, hogy a politika bátortalansága miatt nem tették kötelezővé a felvételi során az emelt szintű érettségit. Véleménye szerint azonban még mindig dönthetnek a kitétel bevezetéséről az egyes szakcsoportok. Szabó Gábor szerint e nélkül ugyanis tovább romlik a felsőoktatás színvonala, kéri tehát a rektorokat, a minőség elveit figyelembe véve foglaljanak újra álláspontot a kérdésben.
A főrektor szerint a hallgatói létszámhoz kötött normatíva okozza a problémát, ha ugyanis nem a létszám alapján ítélnék oda a támogatásokat, az intézményeknek nem kellene tartaniuk attól, hogy az emelt szintű érettségi bevezetésével kevesebben jelentkeznek. A jelenlegi rendszer helyett a ponthatárokat is figyelembe kellene venni az állami összegek kiosztásakor, mellyel a minőség is növekedne. eduline/mti/edupress
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
