Negyvenöt perc és ötven pont. Ezek a számokban kifejezhető paraméterei az új egységes középiskolai matek felvételinek. A változás első pozitív hozadéka, hogy kevesebb lett a feladat: szemben a régi rendszer másfél órás – kiskamaszok számára maratoni – írásbelijeivel, most jóval rövidebb időt vesz igénybe a tesztlapok megoldása, ami az ígéretek szerint kompetenciát, készséget mér és nem bemagolt tudást.
Készségek és képességek
A matematika azonban egzakt tudomány, így esetében nehéz pusztán az észjárást és a tehetséget mérni. A feladatlapokat – az
(OH) tanúsága szerint – gyakorló tanárok állítják össze, akik számára alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik tankönyvcsalád anyagát sem. Új és ésszerű ismérve még a központilag összerakott feladatlapoknak, hogy figyelembe veszi: az egyes intézmények eltérő ütemben dolgozzák fel a tananyagot, így a feladatok elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyam anyagára építenek.
Az összeállítók megpróbálnak újszerű összefüggésekben teret nyitni a tanultak mozgósításának, az ötletes alkalmazás képességének és a kreativitásnak – olvasható az OH honlapján. A szándékok szerint a felvételin nem kizárólag a tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának jellemzőit is. Az ismeretek csak alapeszközként szolgálnak a megértéshez, és a problémák megoldásához.
A problémaérzékenység, a kreativitás és a logikai biztonság mind olyan kompetenciák, amelyek megléte az értékelésnél többet nyom a latban, mint a szabálykövetés és a hibátlan számolás. Fontos kompetencia ezen felül az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű írásbeli kommunikáció is. Ebből következően elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése – áll az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
A lényegkiemelés a lényeg
„A matematika-oktatás sokkal több kéne, hogy legyen, mint száraz definíciók, függvénytáblázatok és rutinszámítások sulykolása. Jó irányba indultunk a központi felvételi feladatlapokkal, és dicséretes a szándék, de ez még mindig nagyon kevés, többet kell tennünk.” – vélekedik Baranyai Gábor, az egyik budapesti gimnázium matematika tanára. Szerinte fel kéne oldani végre azt az ellentmondást, hogy míg a tudományok között az egyik legelőkelőbb (ha nem a legelőkelőbb) helyet foglalja el a matematika, addig a közoktatásban nagyon nemszeretem tárgynak számít, a többség nyűgnek tekinti, és úgy érzi: ezt a bonyolult valamit nem neki találták ki.
Ugyanakkor kevesen hajlandóak elismerni, hogy a rettegett matek elengedhetetlen a mindennapok problémáinak értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Gazdasági, pénzügyi helyzeteket például nem lehet áttekinteni matematikai ismeretek nélkül, és helyes döntéseket sem lehet hozni. Ugyanígy, a pontos, kitartó és fegyelmezett munka, valamint a várható következmények, eredmények becslése sem működik megfelelő matematika alapok nélkül.
A legfontosabb hozadéka a középiskolai matematika tanulásnak a lényegkiemelés lenne, és az összefüggések felismerni, alkalmazni tudása – elemez a matematika tanár, majd hozzáteszi: a számonkéréseknek, és így a felvételi feladatsoroknak is ezt kell száz százalékosan szem előtt tartani. Magyarul, ha egy diák felismerte az összefüggést, megpróbálta alkalmazni, de rossz eredményre jutott, minimális pontszámot szabad csak levonni tőle, mert a lényeg dolgában sikeresnek bizonyult.
Jó tisztában lenni vele, hogy a feladatlapok összeállításának szempontjai, és a feladattípusok belső arányai nem változtak a korábbi évekhez képest, így az OH honlapján megtalálható régebbi
feladatsorok és megoldó-kulcsaik
továbbra is segíthetik a felkészülést.
Feladat típusok
Ha megnézzük például a tavalyi hatosztályos matek felvételit, azt látjuk, hogy összesen tíz feladatot kellett megoldaniuk a diákoknak. Vagyis negyvenöt perccel számolva, átlagosan négy és fél perc állt rendelkezésre egy feladat kipipálásához. Majdnem az összes feladat szöveges, és életből vett szituációkon alapul.
A példasorban találunk egy szám-behelyettesítő feladatot, és egy mértani jellegűt, amely a terület és kerületszámítással foglalkozik. Van egy távolság-idő függvényes feladat, illetve egy órás is, ahol időpontokat kell számolni és bejelölni egy felrajzolt órán. A feladatok között helyet kapott egy a kombinatorika tárgykörébe tartozó szöveges példa is. Egyszóval a készítők igyekeztek az első öt-hat év anyagából egy teljes merítést adni, a hangsúly pedig tényleg inkább a logikán és a kreativitáson volt, semmint a szigorúan vett matematikai szabályokon.
A kilencedik évfolyamra jelentkezők számára is tíz példát tartalmazott a tavalyi felvételi feladatlap. Tőlük már jóval több egzakt dolgot kértek a készítők, helyenként számot kellett adniuk a tanult definíciókról is, persze nem szó szerint, hanem mondjuk egy igaz-hamis feleletválasztós teszt keretében. A diákoknak számot kellett adniuk továbbá mértékegységekben és a halmaz-műveletekben való jártasságukról, illetve több mértani feladat is helyet kapott a példasorban. A készítők szinte az összes esetben kíváncsiak voltak a megoldás menetére, illetve a következtetések indoklására. Ezek hiánya pontveszteséget jelentett.
Fent ismertetett feladatsorok az általános felvételik részét képezték mindkét felvételiző évfolyamban. Ezeket a feladatsorokat mindenki megírta, aki tovább akart tanulni (mint ahogy idén is meg fogja írni minden diák), az egyes iskolák pedig önállóan bírálták el, hogy náluk hány pontszámmal lehetett még bekerülni. A speciális nehézségű matematika írásbeli vizsgán csak azoknak a tanulóknak kell részt venniük, akik speciális matematika tantervű területre jelentkeztek. Ilyenből a hatosztályos gimnáziumok között összesen országosan
találunk.
Kanaki Anna
eduline
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
