#Egyéb

Kizárólag szociális alapon támogatná a hallgatókat Bokros

Független szakértői bizottságot állíttatna fel és annak véleménye alapján a felsőoktatási intézmények mai, 70 feletti számát 20-25-re csökkentené Bokros Lajos, a fennmaradó állami egyetemek, főiskolák pedig nem a hallgatói szám alapján kapnák a támogatást, hanem a központi büdzséből a fenntarthatósághoz szükséges minimumban részesülnének. Emellett az államilag finanszírozott státusz megszüntetését javasolja az MDF EP-képviselője, és csupán a felvételt nyert hallgatók között tenné lehetővé, hogy szociális alapon pályázzanak az államilag finanszírozott képzésre.


Mégsem kapják meg az intézmények a zárolt összeget?

A Magyar Nemzet információi szerint az ígéretekkel szemben mégsem oldja fel az egyetemek vagyonát érintő, év közben elvont 4 milliárd forintos zárolást a kormány, a 2010-es költségvetési tervezetből kiderül, a jövő évi bázisba építi be az összeget. Eszerint a felsőoktatási intézmények támogatása ennyivel kevesebb lesz a jövő évben - írja a lap. Az intézmények pénzügyi helyzetét tovább nehezíti, hogy januárig 14 milliárd forintos maradványképzési kötelezettséget írt elő a kormány, ennyivel kevesebb pénzből gazdálkodhatnak az egyetemek, főiskolák az idei évben.




Felsőoktatási rangsorok itthon és a világban

A közelmúltban két neves egyetemi rangsor is megjelent itthon. Az egyik a Felvi és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely listája, mely 2000-ben indította el Magyarországon is a rankingek alkalmazását. A másik a Heti Válasz magaziné, mely 2005 óta öt-hat szempont alapján rangsorol. Az egyetemek rangsorba állítását azonban kezdettől fogva komoly vita övezi mindenhol, ahol alkalmazzák. Mitől jó egy felsőoktatási intézmény?


A jó tanár magasabb fizetést kapjon?

"Differenciálni kellene a pedagógusok fizetését, a különbségek pedig akár 100 százalékosak is lehetnének"- fogalmazta meg egy javaslatát Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője a VI. Országos Oktatási Konferencián. Az eseményen ismertették a szervező Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) továbbtanulással kapcsolatos kutatását is, amely rámutatott: míg 2006-ban az érettségizett végzősök tíz százaléka, 2009-ben már csak egy százaléka gondolta úgy, hogy nem veszik fel sehova.



Pénteken kezdődik az őszi érettségi időszak

Holnap, október 16-án kezdődik a 2009. évi őszi érettségi időszak. A nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgákkal induló eljárásban több mint 15 és fél ezer diák együttesen 18.225 vizsgát tesz le. Az emelt szintű érettségit választók száma csaknem 2400 diák, előrehozott érettségi vizsgát pedig az összes érettségiző több mint fele, 9800 tanuló tesz. Az őszi írásbeli érettségi vizsgák október 30-áig tartanak, a szóbei vizsgák november 27-én érnek véget - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Edupress-szel.


Adj vért - felsőoktatási véradóverseny indul

Harmadik alkalommal hirdetik meg idén az "Fiatalok a véradásért" elnevezésű Országos Felsőoktatási Véradóversenyt, melyre október 15-ig adhatják le jelentkezésüket az egyetemek, főiskolák. A megmérettetés 2010. május 14-ig tart, ezt követően pedig június 11-én, a Véradók Világnapján hirdetik ki az eredményeket a verseny idei házigazdájánál, a Pécsi Tudományegyetemen. Az első helyezett, a legnagyobb véradói aktivitást mutató felsőoktatási intézmény 500 000 forintos jutalmat kap.



Bátortalanok a fizetési igény megjelölésében a pályakezdők

Míg a pályakezdők csupán 63 százaléka jelöli meg fizetési igényének alsó és felső határát egy álláshirdetésre küldött regisztráció során - közülük is a felsőoktatási tanulmányokat folytatók mindössze 56 százaléka -, addig az összes álláskereső 72 százaléka cselekszik hasonlóan - derül ki a Workania legújabb kutatásából. A felmérés azt vizsgálja, milyen változások figyelhetők meg a 2008. ősz óta tartó globális válság hatására a magyar álláskeresők fizetési igényeinek megfogalmazásával kapcsolatban.



„Általában csodabogaraknak néznek minket”

A Pannonhalmi Bencés Főapátság szomszédságában ma egy több mint háromszáz diákot befogadó fiúgimnázium és kollégium működik. A hat és négyosztályos monostori iskolában csak bentlakásos diákok tanulnak, ötven világi és szerzetestanár felügyeletével. Hogyan élnek a bencés diákok a ma is működő, ezeréves hagyományokat ápoló apátság mellett?


Egyre jobbak az ázsiai egyetemek a Times felsőoktatási rangsorában

Továbbra is a Harvard a legjobb egyetem a Times Higher Education (THE) című brit felsőoktatási szakfolyóirat szerint. Az október 8-án publikált rangsorban az első 16 intézmény között az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felsőoktatási intézményei szerepelnek ugyan, az USA dominanciája azonban már nem olyan erős, mint néhány évvel ezelőtt, Ázsia intézményei előrébb léptek a rangsorban - áll a THE oldalán.


Első alkalommal kapott nő közgazdasági Nobel-díjat

Elinor Ostrom amerikai kutató az első nő, aki közgazdasági Nobel-díjat kapott. Az Indiana állambeli Bloomington egyetem kutatója az ugyancsak amerikai Oliver E. Williamsonnal megosztva kapta az elismerést a Svéd Királyi Akadémia hétfői bejelentése szerint.


Szülői engedélyhez kötnék a 6+6 évfolyamos oktatást

Az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának október 7-ei ülése jóváhagyta Tatai-Tóth András szocialista képviselő javaslatát, mely szerint a szülők dönthetnek arról, hogy 6+6 évfolyamos formában tanuljanak-e gyermekeik - írja a Népszava online. Az önkormányzatok ennek megfelelően szerveznék meg az oktatási tevékenységet.



Háromszoros áron árulják az új tankönyveket

Az átlagos tankönyvek árainak három-négyszereséért kínálják az új, úgynevezett kompetencia alapú tanítás tankönyveit. Ezt a módszert szeptembertől mintegy 1000 iskolában, később pedig az összes intézményben bevezetnék – írja az rtlhírek.hu.



Magyarországon beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet az EU-ban

A legkevesebben Magyarországon beszélnek idegen nyelvet. Miközben az uniós állampolgárok csaknem kétharmada kommunikál más nép nyelvén, a magyarok háromnegyede csak anyanyelvén tud megszólalni - áll az Eurostat legújabb felmérésében, melyet a Népszabadság közölt. Az Európai Unió statisztikai hivatala által készített kutatásban a 27 tagállam 25 és 64 év közötti állampolgárainak nyelvtudását vizsgálták. A felmérés legjobbja Szlovénia lett, őt követi Szlovákia, majd Finnország.