Másodjára is eredménytelennek bizonyult a digitális táblák beszerzésére kiírt tender, így a pályázatot kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a rendelkezésre álló 24 milliárd forintos keretet most az iskolák fenntartóira bízná - adta hírül a Magyar Nemzet november 3-ai számában. Az NFÜ munkatársai a lapnak adott nyilatkozatukban leszögezték, a rendelkezésre álló összeg csak az eredeti célra fordítható, azt azonban nem tudják, melyik iskolafenntartó mekkora összeget kap a 24 milliárd forintos keretből.
A digitális taneszközök beszerzésére irányuló pályázat másodszorra is kudarcba fulladt, ugyanis a második fordulóban egyedül versenyben maradt pályázó érvénytelen pályázatot nyújtott be - áll a Magyar Nemzet írásában. Az NFÜ tehát csaknem két év alatt nem talált olyan befektetőt, aki kedvező áron juttatta volna az iskolákat a korszerű berendezéshez, ám az ügynökség nem írja ki újra az eddig eredménytelen pályázatot az eszközök beszerzésére.
A lapnak úgy nyilatkoztak, a rendelkezésre álló keretet mindenképp az eredeti célra kívánják használni, a legújabb terv szerint az iskolafenntartóknak adnák át a pénzt, így ők szerezhetnék be a szükséges digitális eszközöket. Arról egyelőre nincs döntés, hogy az egyes intézményfenntartók mennyi pénzt kapnak majd az keretösszegből, az NFÜ terve szerint azonban az iskolafenntartó önkormányzatok nagy eséllyel juthatnak hozzá a tenderre pályázó, árkedvezményt kínáló cégek ajánlatainál olcsóbban a digitális táblákhoz, vagy kénytelen lesznek az optimálisnál drágábban végrehajtani az egyébként is magas költségvetésű eszközfejlesztést. Magyar Bálint volt oktatási miniszter 2005-ben jelentette be, hogy a közoktatásban negyvenezer tantermet szerelnek fel digitális táblával. Azóta többszörösen csúszott a beruházás megvalósulása, utoljára a 2009/2010-es tanév elejére tűzték ki a modern eszközökkel felszerelt tantermek átadását, azonban ez a céldátum is csúszik.edupress
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
