Hétmilliárd forintos egyetemfejlesztés alapkövét tették le Győrben

Csaknem hétmilliárd forintos egyetemfejlesztési beruházás ünnepélyes alapkőletételét tartották a Széchenyi István Egyetemen, október 30-án. Az elnyert uniós összeg 6,5 milliárd forintját az intézmény további 360 millióval egészíti ki. A hároméves egyetemfejlesztési projekt célja egy európai színvonalú, az ipari, gazdasági szereplőkkel hatékonyan együttműködő felsőoktatási intézmény kialakítása. A projekt három fő fejlesztési eleme egy oktatási és közösségi tér kialakítása, egy regionális tudástranszfer központ létrehozása, valamint egy műszaki, K+F eszközpark megteremtése.

  • Edupress

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi, február 10-i döntése értelmében a győri Széchenyi István Egyetem az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő által lebonyolított Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP-1.3.1 konstrukciója révén 6,5 milliárd forint uniós támogatásban részesül. Az intézmény által biztosított önerővel kiegészülve csaknem 7 milliárdos összköltségvetésű a projekt.

Edupress

A beruházás ünnepélyes alapkőletételét október 30-án, pénteken tartották meg a Magyar Tudomány Hetéhez kapcsolódva. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, zárásaként pedig dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora és a rendezvény szónokai közösen helyezték el az alapkövet a leendő központi épület, az Új-Tudástér helyén.A közbeszerzési eljárás útján kiválasztott kivitelező augusztus 17-én kezdte el a munkálatokat. Az alapozási munkák a tervek alapján még idén befejeződnek, jövő márciusra pedig szerkezetkész állapotban lesznek az épületek. A műszaki átadás határideje 2010. október 4. Teljes funkciójában 2011-től vehetik használatba a hallgatók, az egyetem munkatársai, a vállalati partnerek és valamennyi érintett az új komplexumot.A fejlesztés súlypontjai között szerepel a műszaki képzés minőségének emelése, az egyetem tudáspotenciáljának jelentős növelése, az egész életen át tartó tanulás korszerű feltételeinek megteremtése, kutatási-fejlesztési támogatás a vállalatok számára, ehhez korszerű kutatási infrastruktúra kiépítése, széleskörű mérnöki szolgáltatások kínálata, valamint integráció hazai és nemzetközi tudáshálózatokhoz.

A projekt három fő fejlesztési eleme:

I.) Új-Tudástér Oktatási és Közösségi Tér (6240 m2 összterület, 2,9 Mrd Ft tervezett bekerülési költség): itt, az egyetem új központi épületében koncentrálódnak majd a tudományos képzési, szakképzési és oktatásfejlesztési funkciók, valamint a hallgató szolgáltatások.

II.) INNO-Share Regionális Tudástranszfer Központ (6280 m2 összterület, 2,8 Mrd Ft tervezett bekerülési költség): az új épületszárny az egyetem hallgatói, oktatói, valamint a jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató vállalatok, vállalkozások, tudományos szervezetek és személyek számára kínál könyvtári, információs háttértámogatást valamint technológiai és technológia-transzfer szolgáltatásokat.

III.) UNI-INNO Műszaki K+F Eszközpark és Technológia Transzfer Tér (1,2 Mrd Ft tervezett bekerülési költség): a projekt révén jelentős eszközberuházással gazdagodó és továbbfejlődő, a vállalati igényeket is figyelembe vevő, korszerű felszereltségű laborbázis hatékonyan támogatja a hallgatók gyakorlatorientált képzését, az oktatók, doktoranduszok tudományos kutató munkáját. Itt találnak otthonra a közös egyetemi-vállalati kutatási projektek is.

A látványtervek és a részletes projektleírás itt megtalálható.

(www.edupress.hu)

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.