A MOL és jogelődjei, valamint a Miskolci Egyetem évtizedek óta együttműködnek az oktatás, a szakemberképzés, valamint a tudományos kutatás és fejlesztés területén, november 4-én pedig újabb három évre szóló stratégiai szerződést kötöttek. A szerződést az egyetem részéről Dr. Patkó Gyula rektor, a MOL részéről Mosonyi György vezérigazgató írták alá Miskolcon.
Az utánpótlás biztosítása érdekében a Mol segítségével a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán 2010-től meghirdetett MSc képzésbe több gyakorlat-orientált tantárgy-blokkot építenek be, a MOL igényeinek megfelelő tantervvel. A képzésbe a társaság igényeinek megfelelően néhány tantárggyal bekapcsolódik a Gépészmérnöki és Informatikai Kar is. A képzés központja a Műszaki Földtudományi Kar és az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet lesz, amely több mint ötven éve áll a magyar kőolaj- és földgáztermelés szolgálatában.
A MOL tantárgyak sikeres elsajátításáról a hallgatók a diplomához csatolt MOL bizonyítványt kapnak, amely a MOL-csoport tagvállalatainál való elhelyezkedést segíti. Az új képzési elemek beindítását az olajcég anyagi és szakmai támogatása biztosítja, a kiemelkedő képességű hallgatókat pedig a társaság ösztöndíjban részesíti. A MOL szakemberei is részt vesznek az oktatói munkában, illetve a társaság témavezetőt, ipari konzulenst biztosít a hallgatók részére a diplomamunkák megírásához. A megszerzett elméleti tudás elmélyítése érdekében a fiatalok a cégcsoport üzemeiben tölthetik el gyakorlatukat. Az oktatási együttműködés kiterjed a posztgraduális képzésre is, továbbá lehetővé teszi a MOL-os dolgozók számára a levelező, illetve e-learning képzésekben való részvételt. Mosonyi György vezérigazgató az aláírás kapcsán elmondta: "A MOL társadalmi szerepvállalása keretében évente összesen mintegy 300 millió forintos anyagi támogatást nyújt a hazai felsőoktatási intézményeknek." Dr. Patkó Gyula rektor hozzátette: az egyetemen az elmúlt három évben a cég megbízása alapján magas szintű K+F+I tevékenység folyt - e feladatokban elsősorban a Műszaki Földtudományi Kar, valamint a Gépészmérnöki és Informatikai Kar oktatói és kutatói vettek részt. A megbízások összértéke évente elérte, illetve meghaladta a 100 millió forintot. Az új kutatási eredmények a MOL engedélyével bekerülnek az oktatás tananyagaiba is.edupress
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
