Továbbra is blokád alatt a Bécsi Egyetem nagy előadóterme

Több tiltakozó akciót is rendeztek Bécsben, a legnagyobb demonstráción a rendőrség szerint nyolcezer, a szervezők szerint húszezer diák vett részt. Grazban mintegy ezernyolcszázan, Linzben félezren demonstráltak.

  • Eduline

 

MTI

Két héttel ezelőtt kezdődött Ausztriában az egyetemi képzési viszonyokkal elégedetlen hallgatók tiltakozó megmozdulása. A Bécsi Egyetem központi előadótermét azóta több száz diák tartja blokád alatt. Több fővárosi és vidéki egyetemen csatlakoztak az akcióhoz. Szerdán legkevesebb tízezer diák részvételével tartottak tüntetést Bécsben. Akkor a rendőrség tízezerre, a szervezők több tízezerre becsülték a tüntetők számát.

Több felsőoktatási intézményben oktatók is csatlakoztak a diákok követeléseihez. A diákok egyik leggyakrabban elhangzó panasza a kétszintű képzési rend, a bolognai rendszer ausztriai bevezetésének módjára vonatkozik. A tanterveket rugalmatlannak tartják, és úgy látják, hogy az alkalmatlan tantervek miatt az első képzési szint nem elegendő az elhelyezkedéshez. További feszültséget okoz, hogy a tandíj eltörlésének következtében mintegy húsz százalékkal megnőtt a felsőoktatási hallgatók létszáma. A diákok zsúfoltságra panaszkodnak, arra, hogy túl sok diák jut egy tanárra, s hogy mindez rontja a képzés minőségét.

Megoldásként felmerült, hogy vezessék be újra az idén eltörölt tandíjat vagy korlátozzák valamilyen módon a hallgatók létszámát, a hallgatók azonban mindkét módszert elutasítják.

A diákok előrelépésként könyvelhetik el, hogy Johannes Hahn felsőoktatásért is felelős miniszter szerdán párbeszédre hívta fel a diákságot, köztük a teremfoglalók három képviselőjét is. A miniszter eddig csak a hallgatói önkormányzattal tárgyalt. Múlt héten tartott első találkozójuk után néhány nappal a kormány ígéretet tett arra, hogy egy 34 millió eurós "gyorssegélyen" túl megnöveli a felsőoktatásra fordított költségvetési kiadásokat is. A hallgatói önkormányzat kevésnek tartja a kilátásba helyezett támogatást és érdemi változtatásokat követel a felsőoktatásban.

Csütörtökön megszólalt a témában Heinz Fischert államfő is és "komoly, felelősségteljes, előfeltételek nélküli párbeszédet" szorgalmazott.

 

mti

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.