Több tiltakozó akciót is rendeztek Bécsben, a legnagyobb demonstráción a rendőrség szerint nyolcezer, a szervezők szerint húszezer diák vett részt. Grazban mintegy ezernyolcszázan, Linzben félezren demonstráltak.
Két héttel ezelőtt kezdődött Ausztriában az egyetemi képzési viszonyokkal elégedetlen hallgatók tiltakozó megmozdulása. A Bécsi Egyetem központi előadótermét azóta több száz diák tartja blokád alatt. Több fővárosi és vidéki egyetemen csatlakoztak az akcióhoz. Szerdán legkevesebb tízezer diák részvételével tartottak tüntetést Bécsben. Akkor a rendőrség tízezerre, a szervezők több tízezerre becsülték a tüntetők számát.
Több felsőoktatási intézményben oktatók is csatlakoztak a diákok követeléseihez. A diákok egyik leggyakrabban elhangzó panasza a kétszintű képzési rend, a bolognai rendszer ausztriai bevezetésének módjára vonatkozik. A tanterveket rugalmatlannak tartják, és úgy látják, hogy az alkalmatlan tantervek miatt az első képzési szint nem elegendő az elhelyezkedéshez. További feszültséget okoz, hogy a tandíj eltörlésének következtében mintegy húsz százalékkal megnőtt a felsőoktatási hallgatók létszáma. A diákok zsúfoltságra panaszkodnak, arra, hogy túl sok diák jut egy tanárra, s hogy mindez rontja a képzés minőségét.
Megoldásként felmerült, hogy vezessék be újra az idén eltörölt tandíjat vagy korlátozzák valamilyen módon a hallgatók létszámát, a hallgatók azonban mindkét módszert elutasítják.
A diákok előrelépésként könyvelhetik el, hogy Johannes Hahn felsőoktatásért is felelős miniszter szerdán párbeszédre hívta fel a diákságot, köztük a teremfoglalók három képviselőjét is. A miniszter eddig csak a hallgatói önkormányzattal tárgyalt. Múlt héten tartott első találkozójuk után néhány nappal a kormány ígéretet tett arra, hogy egy 34 millió eurós "gyorssegélyen" túl megnöveli a felsőoktatásra fordított költségvetési kiadásokat is. A hallgatói önkormányzat kevésnek tartja a kilátásba helyezett támogatást és érdemi változtatásokat követel a felsőoktatásban.Csütörtökön megszólalt a témában Heinz Fischert államfő is és "komoly, felelősségteljes, előfeltételek nélküli párbeszédet" szorgalmazott.
mti
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
