#Egyéb




Idén az ELTE-n tanácskoznak az európai egyetemek

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ad otthont a legnagyobb európai egyetemi hálózat, az Európai Egyetemek Szövetsége (European University Association, EUA) egyik éves szemináriumának csütörtökön és pénteken, a rendezvényre egyetemi vezetőket, doktori iskolák vezetőit, oktatóit várják.



Két vizsgalehetőség, kötelező alkalmassági vizsga: ilyen a felsőoktatás Európában

Alkalmassági vizsga a tanári, egészségügyi és pszichológiai szakokon, két kötelező emelt szintű érettségi, négy vizsgalehetőség és a hallgatói képviselet arányának csökkentése – az új felsőoktatási törvény tervezetének legvitatottabb pontjai. Utánajártunk, Európa és a világ más országaiban törvények vagy az egyetemek belső szabályzatai határozzák meg, pontosan hány alkalommal próbálkozhatnak ugyanazzal a tantárggyal a bukdácsoló hallgatók, részt vehetnek-e a szenátus munkájában a diákok, és kötelezőek-e az alkalmassági vizsgák.










Buktatás az egyetemeken: mikor lehet reklamálni?

Bármelyik hallgató kérhet másik vizsgáztatót vagy bizottságot, ha tanára már többször megbuktatta, sőt a tanulmányi osztály azt is engedélyezheti, hogy a bukdácsoló egyetemisták és főiskolások – ha indokolt – a szorgalmi időszakban vizsgázzanak le. Mit lehet tenni, ha az oktató nem igazságosan osztályoz, és mikor szüntethetik meg a felsőoktatási intézmények a hallgatók jogviszonyát?




Milliókba kerül a diploma: minden harmadik diák tanulás mellett is dolgozik

Tandíj, költségtérítés, BKV-bérlet, kollégium vagy albérlet – félévente akár egymillió forintba is kerülhet a tanulás. Minden harmadik hallgató dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat vagy költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre és a vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának felmérése szerint.