A világ legfurcsább diákja: robot helyettesíti az iskolában a beteg kisfiút

Különleges diák látogatja az egyik moszkvai iskola tanóráit: a Sztyepan névre hallgató robot egy tizenkét esztendős kisfiút képvisel az osztályteremben, aki súlyos betegsége miatt nem hagyhatja el otthonát.

  • Eduline

Amíg a robot az iskolapadot koptatja, addig az igazi Sztyepan otthon számítógépe előtt ülve követi a tanóra eseményeit. A tizenkét éves Sztyepan Szupin két éve küzd a leukémiával, és az immunrendszere olyannyira legyengült, hogy nem hagyhatja el az otthonát. A webkamerával, mikrofonnal és hangszóróval felszerelt műanyag segítőtársa élő közvetítést küld a kisfiú otthoni számítógépére az osztályteremben történő eseményekről. A roboton lévő képernyő segítségével pedig az igazi Sztyepan is kérdezhet a tanártól, vagy válaszolhat a kérdésekre - mondta Alla Gevak, Sztyepan tanárnője. (Koreában a tanárokat is robotokkal "helyettesítik", itt nézheted meg a furcsa tanóra videóját)

Tanulás másképp. Sztyepan helyettesíti a beteg diákot
calgaryherald.com

"A robotot is Sztyepannak hívjuk. Amikor az óra elkezdődik ugyanúgy elkezd dolgozni, mint a többi diák és nagyon aktívan részt vesz mindenben. Szeptember eleje óta segít Sztyepannak nyomon követni a történelem, földrajz, angol és francia órákat. A többi tantárgy, mint az orosz és a matematika esetében azonban még mindig szükség van a személyes magánórákra" - mondta a tanárnő.

 

A fiú úgy érzi, hogy tényleg ott van órákon, mivel teljes mértékben irányítani tudja a robot mozdulatait. "Meg tudom változtatni a sebességét, hogy lassan, vagy gyorsan menjen. Mozgatni tudom a fejét, hogy balra, vagy jobbra nézzen. Tényleg úgy érzem, mintha én is az osztályban lennék" - mesélt élményeiről. 

 

A tanárnőnek is hasonló élményei vannak a robottal kapcsolatban: "Az elején egy kicsit fura volt, de aztán hamar hozzászoktunk. Az órák közötti szünetekben Sztyepan lelkesen beszélget a diáktársaival. Ugyanúgy kezeljük, mintha valóban itt lenne velünk". A kisfiú édesanyja, Nyina Szupina számára éppen ez a "jelenlét" a legfontosabb. "A gyerekek jól érzik magukat az osztályteremben, bolondoznak, beszélgetnek egymással és ennek Sztyepan is a részese. Ezek nélkül kimaradna olyan dolgokból, amelyek hozzátartoznak egy normális kisfiú életéhez" - mondta.

 

A háromezer dollárba (605 ezer forint) kerülő robotot 2008-ban gyártották egy moszkvai kutatóintézetben. A gépet a világ bármely pontjáról lehet iránytani az interneten keresztül - mondta Vjacseszlav Kravcov, a fejlesztés egyik irányítója. "Az élet számos területén alkalmazható. Mi elsősorban a társadalmi szférában, vagyis az oktatásban és az egészségügyben szeretnénk bevezetni, valamint a sérült emberek távmunkáját is megkönnyíthetné. Nagyon sok olyan sérült ember él hazánkban, akiknek segítségre lenne szüksége" - mondta a szakember.

 

Sztyepan iskolája ingyen, próbahasználatra kapta meg a robotot a tervezőktől. Bármennyire is hálás azonban a kisfiú szorgos segítőjének, abban reménykedik, hogy egy napon megválhat tőle és újra személyesen ülhet be az iskolapadba.

MTI

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.