Saját szabályaik szerint működnének a romániai magyar egyetemek

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt kéri a romániai magyarság érdekképviseleteitől és a Magyar Köztársaság kormányától, hogy hatékonyan támogassák a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karait is magukba foglaló autonóm szervezeti egységek létrehozását és működtetését.

  • Eduline
A Babes-Bolyai Tudományegyetem épülete
Edupress

A BKB közleményében úgy fogalmaz:

a február 10-én hatályba lépő új román tanügyi törvény

rendelkezései új lehetőségeket nyitnak a romániai magyar nyelvű felsőoktatás lényegbevágó bővítéséhez, szervezeti önállóságának megteremtéséhez.

A multikulturális és többnyelvű egyetemeken kisebbségi nyelveken működő karokat és oktatási vonalakat lehet létrehozni, amelyek különálló szervezeti egységbe szerveződhetnek, és saját szervezeti szabályzatuk szerint működnek - emlékeztet a nyilatkozat, hozzáfűzve, hogy bármelyik felsőoktatási intézményben lehetőség van anyanyelvi csoportok, tagozatok és oktatási vonalak megteremtésére.

Az anyanyelv használatát biztosítják mind az első felsőoktatási ciklusban (előadás, gyakorlat, szeminárium, államvizsga), mind a második és harmadik ciklusban (mesterképzés, doktori képzés), valamint az egyetem utáni továbbképzésben is - áll a nyilatkozatban, amely utal arra is, hogy a törvény szerint az egyetemek működését szabályozó chartákból a kisebbségi oktatást érintő diszkriminációs rendelkezéseket törölni kell.

A BKB fontosnak tartja, hogy a magyar oktatók, tisztségviselők történelmi felelősségük tudatában aktívan vegyenek részt az új egyetemi charták megalkotásában, amelyeket a törvény rendelkezései szerint hat hónapon belül kell elfogadni. "Hangsúlyozzuk, hogy ez a kérdés nem az egyetemi oktatók belügye, hanem az egész magyar közösség ügye, olyan történelmi pillanatban, amelynek elmulasztása újabb évtizedekre vetné vissza a

romániai magyar felsőoktatást

. A jelenlegi lehetőség kihasználása csak összefogással, célratörő munkával valósítható meg" - olvasható a dokumentumban, amely szerint ennek érdekében el kell indítani a magyar oktatók tényszerű, célirányos tevékenységét összehangoló megbeszéléseket.

"Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy minden magyar egyetemi oktató a nyilvánosság előtt is vállalja fel álláspontját. Kérjük ugyanakkor a romániai magyarság érdekképviseleteitől, valamint  a Magyar Köztársaság kormányától azt, hogy hatékonyan támogassák a Babes-Bolyai Tudomány Egyetem és  a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karait is magukba foglaló autonóm szervezeti egységek létrehozását és működtetését" - áll a BKB nyilatkozatában.

MTI

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.