#Egyéb



Magyarérettségi: Petőfi, Csokonai és Móricz a szövegalkotási feladatsorban

Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy költeménye, valamint egy Móricz Zsigmond-novella szerepel az idei magyarérettségi szövegalkotási feladatsorában. Az eduline információi szerint a diákok olyan szerzők műveit dolgozhatják fel, akikről a középiskolában is tanultak, de sem a két költemény, sem a novella nem tartozik az ismertebb alkotások közé.





Magyarérettségi: milyen lesz az idei feladatsor?

A magyar írásbelivel megkezdődött a 2011-es tavaszi érettségi időszak. Több mint 92 ezren vizsgáznak magyar nyelvből és irodalomból, többségük középszinten. Mire kell odafigyelni a szövegértési és a szövegalkotási feladatoknál? Az érvelést, az elemzést vagy az összehasonlító elemzést érdemes választani a feladatlap második részének esszékérdései közül? És vajon kortárs vagy XIX. századi szerző szerepel majd az idei érettségin?



Hogyan kerül az érettségi feladatsor a "titkos szobából" a diákok elé?

Komoly biztonsági előírásokat kell betartaniuk az érettségi feladatsorokat összeállító és szétosztó tanároknak, jegyzőknek, nyomdászoknak, hivatalnokoknak és iskolaigazgatóknak. Az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, hogy elkerüljék az 1989-es és a 2005-ös tétellopásokhoz hasonló botrányokat. Utánajártunk, hogyan jutnak el a feladatlapok a tételeket összeállító bizottságoktól a középiskolákig. Van, amikor a portás a feladatsorok ura.






Milyen esszéfeladatok lehetnek az idei magyarérettségin?

Kosztolányi Dezső, József Attila, Mikszáth Kálmán és Petőfi Sándor: a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta ezek a szerzők szerepeltek legtöbbször a magyarérettségin. Hogy idén kortárs, nyugatos vagy 19. századi író, költő művét kell majd elemezni az írásbelin, aligha lehet megtippelni – de azért megpróbáltuk. Van, aki szerint elképzelhető, hogy Lázár Ervinnel kapcsolatos esszéfeladat lesz az érettségin.




Megnyirbálnák a hallgatói önkormányzat jogkörét: "abszurd felvetés"?

Manipulálhatóságra és ismerethiányra hivatkozva megnyirbálnák a hallgatói önkormányzatok szavazati jogát a pécsi és a szegedi egyetem Magyar Hírlapnak nyilatkozó professzorai. Úgy vélik, kevesebb diákot kellene delegálni az intézményi szenátusokba, és nem lenne szabad bevonni őket a személyi döntésekbe. A HÖOK elnöke abszurdnak nevezte az elképzelést.