Hogyan kerül az érettségi feladatsor a "titkos szobából" a diákok elé?

Komoly biztonsági előírásokat kell betartaniuk az érettségi feladatsorokat összeállító és szétosztó tanároknak, jegyzőknek, nyomdászoknak, hivatalnokoknak és iskolaigazgatóknak. Az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, hogy elkerüljék az 1989-es és a 2005-ös tétellopásokhoz hasonló botrányokat. Utánajártunk, hogyan jutnak el a feladatlapok a tételeket összeállító bizottságoktól a középiskolákig. Van, amikor a portás a feladatsorok ura.

  • Eduline
Hétfőn a magyarérettségivel kezdődik az érettségi szezon: a feladatlapokat és a szaktanárok által javasolt megoldásokat minden nap, közvetlenül az írásbeli befejezése után megtalálod az eduline.hu-n!
A magyar, a matematika, a történelem és az összes többi érettségi tantárgy feladatlapjait, valamint a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat külön-külön tételkészítő bizottságok állítják össze. A tanárok csak olyan számítógépen dolgozhatnak, amely nincs hálóztra kötve, nem küldhetnek olyan e-mailt vagy sms-t, amelyben szó esik a tesztekről, de a biztonsági szabályokat tartalmazó minisztériumi rendelet még a fájlok törlésének módját is meghatározza: úgy kell törölni, hogy az eredeti tartalmat senki ne tudja visszaállítani.

A titokban elkészített feladatsorok az Oktatási Hivatal (OH) Érettségi és Versenyszervezési Osztályához kerülnek, ahol egy-egy másolatot készítenek – ezek az OH Titkos Ügykezelésébe kerülnek. Mivel mindegyik tantárgyból minden évben több feladatsort állítanak össze, az Oktatási Hivatal vezetője sorsolással választja ki azt a verziót, amely végül a diákok elé kerül. Ezután – akár egy akciófilmben – az OH épületének egy-egy szobájában két szakértő ellenőrzi a kérdéssorokat, persze nekik is titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk, ahogy az összes többi munkatársnak.

Körközponti jegyző, iskolaigazgató és jegyzőkönyvek sora - így kerül a feladatlap az iskolákba

Pletykás nyomdászok kizárva

Ezután kerülnek nyomdába a feladatlapok, de csak azok dolgozhatnak a dokumentumokkal, akik titoktartási nyilatkozatot írtak alá, leadták személyes adataikat az Oktatási Hivatalnak, és akik hajlandóak otthon hagyni mobiltelefonjukat, táskájukat, kamerájukat. A munkát biztonsági őrök figyelik, emellett videórendszerrel is rögzítik az eseményeket.

A feladatlapokat visszaszállítják az Oktatási Hivatalba, ahol a logisztikai osztály kezdi szétválogatni a teszteket – minden egyes munkanap végén az épület portársa ellenőrzi a munkatársak táskáit és zsebeit, hogy nincs-e náluk egy-egy példány a matek- vagy éppen a töriérettségiből, sőt még a fegyveres őrök zsebeit is kiforgathatja. A bedobozolt lapok az OH-ból a körzetközponti jegyzőkhöz, onnan pedig az iskolaigazgatókhoz kerülnek, akik a vizsga napján, kora reggel veszik át a dolgozatokat, majd egy bizottság előtt bontják fel és osztják ki az érettségizőknek.

Tanultak az 1989-es és a 2005-ös botrányból?

Nem véletlen, hogy az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, a kétszintű érettségi ugyanis már a bevezetés évében hatalmas botránnyal debütált. Az internetre már vasárnap este felkerült a magyarérettségi feladatlapja, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra. A 2005-ös tavaszi vizsgaidőszak előtt pár héttel ráadásul kiderült, hogy a kinyomtatott feladatlapokat egy olyan raktárban őrizték, amelynek címét bárki megtalálhatta a Közbeszerzési Értesítőben.

A 1989-es - a Moszkva tér című film alapötleteként is szolgáló - érettségi botrány is hasonló volt. Több budapesti és Pest megyei középiskolában már jó pár nappal az érettségi időszak megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ezért a Művelődési Minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került. Az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányairól itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.