Hogyan kerül az érettségi feladatsor a "titkos szobából" a diákok elé?

Komoly biztonsági előírásokat kell betartaniuk az érettségi feladatsorokat összeállító és szétosztó tanároknak, jegyzőknek, nyomdászoknak, hivatalnokoknak és iskolaigazgatóknak. Az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, hogy elkerüljék az 1989-es és a 2005-ös tétellopásokhoz hasonló botrányokat. Utánajártunk, hogyan jutnak el a feladatlapok a tételeket összeállító bizottságoktól a középiskolákig. Van, amikor a portás a feladatsorok ura.

  • Eduline
Hétfőn a magyarérettségivel kezdődik az érettségi szezon: a feladatlapokat és a szaktanárok által javasolt megoldásokat minden nap, közvetlenül az írásbeli befejezése után megtalálod az eduline.hu-n!

A magyar, a matematika, a történelem és az összes többi érettségi tantárgy feladatlapjait, valamint a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat külön-külön tételkészítő bizottságok állítják össze. A tanárok csak olyan számítógépen dolgozhatnak, amely nincs hálóztra kötve, nem küldhetnek olyan e-mailt vagy sms-t, amelyben szó esik a tesztekről, de a biztonsági szabályokat tartalmazó minisztériumi rendelet még a fájlok törlésének módját is meghatározza: úgy kell törölni, hogy az eredeti tartalmat senki ne tudja visszaállítani.

A titokban elkészített feladatsorok az Oktatási Hivatal (OH) Érettségi és Versenyszervezési Osztályához kerülnek, ahol egy-egy másolatot készítenek – ezek az OH Titkos Ügykezelésébe kerülnek. Mivel mindegyik tantárgyból minden évben több feladatsort állítanak össze, az Oktatási Hivatal vezetője sorsolással választja ki azt a verziót, amely végül a diákok elé kerül. Ezután – akár egy akciófilmben – az OH épületének egy-egy szobájában két szakértő ellenőrzi a kérdéssorokat, persze nekik is titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk, ahogy az összes többi munkatársnak.

Körközponti jegyző, iskolaigazgató és jegyzőkönyvek sora - így kerül a feladatlap az iskolákba

Pletykás nyomdászok kizárva

Ezután kerülnek nyomdába a feladatlapok, de csak azok dolgozhatnak a dokumentumokkal, akik titoktartási nyilatkozatot írtak alá, leadták személyes adataikat az Oktatási Hivatalnak, és akik hajlandóak otthon hagyni mobiltelefonjukat, táskájukat, kamerájukat. A munkát biztonsági őrök figyelik, emellett videórendszerrel is rögzítik az eseményeket.

A feladatlapokat visszaszállítják az Oktatási Hivatalba, ahol a logisztikai osztály kezdi szétválogatni a teszteket – minden egyes munkanap végén az épület portársa ellenőrzi a munkatársak táskáit és zsebeit, hogy nincs-e náluk egy-egy példány a matek- vagy éppen a töriérettségiből, sőt még a fegyveres őrök zsebeit is kiforgathatja. A bedobozolt lapok az OH-ból a körzetközponti jegyzőkhöz, onnan pedig az iskolaigazgatókhoz kerülnek, akik a vizsga napján, kora reggel veszik át a dolgozatokat, majd egy bizottság előtt bontják fel és osztják ki az érettségizőknek.

Tanultak az 1989-es és a 2005-ös botrányból?

Nem véletlen, hogy az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, a kétszintű érettségi ugyanis már a bevezetés évében hatalmas botránnyal debütált. Az internetre már vasárnap este felkerült a magyarérettségi feladatlapja, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra. A 2005-ös tavaszi vizsgaidőszak előtt pár héttel ráadásul kiderült, hogy a kinyomtatott feladatlapokat egy olyan raktárban őrizték, amelynek címét bárki megtalálhatta a Közbeszerzési Értesítőben.

A 1989-es - a Moszkva tér című film alapötleteként is szolgáló - érettségi botrány is hasonló volt. Több budapesti és Pest megyei középiskolában már jó pár nappal az érettségi időszak megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ezért a Művelődési Minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került.

Az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányairól itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.