Komoly biztonsági előírásokat kell betartaniuk az érettségi feladatsorokat összeállító és szétosztó tanároknak, jegyzőknek, nyomdászoknak, hivatalnokoknak és iskolaigazgatóknak. Az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, hogy elkerüljék az 1989-es és a 2005-ös tétellopásokhoz hasonló botrányokat. Utánajártunk, hogyan jutnak el a feladatlapok a tételeket összeállító bizottságoktól a középiskolákig. Van, amikor a portás a feladatsorok ura.
| Hétfőn a magyarérettségivel kezdődik az érettségi szezon: a feladatlapokat és a szaktanárok által javasolt megoldásokat minden nap, közvetlenül az írásbeli befejezése után megtalálod az eduline.hu-n! |
A magyar, a matematika, a történelem és az összes többi érettségi tantárgy feladatlapjait, valamint a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat külön-külön tételkészítő bizottságok állítják össze. A tanárok csak olyan számítógépen dolgozhatnak, amely nincs hálóztra kötve, nem küldhetnek olyan e-mailt vagy sms-t, amelyben szó esik a tesztekről, de a biztonsági szabályokat tartalmazó minisztériumi rendelet még a fájlok törlésének módját is meghatározza: úgy kell törölni, hogy az eredeti tartalmat senki ne tudja visszaállítani.
A titokban elkészített feladatsorok az Oktatási Hivatal (OH) Érettségi és Versenyszervezési Osztályához kerülnek, ahol egy-egy másolatot készítenek – ezek az OH Titkos Ügykezelésébe kerülnek. Mivel mindegyik tantárgyból minden évben több feladatsort állítanak össze, az Oktatási Hivatal vezetője sorsolással választja ki azt a verziót, amely végül a diákok elé kerül. Ezután – akár egy akciófilmben – az OH épületének egy-egy szobájában két szakértő ellenőrzi a kérdéssorokat, persze nekik is titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk, ahogy az összes többi munkatársnak.
Pletykás nyomdászok kizárva
Ezután kerülnek nyomdába a feladatlapok, de csak azok dolgozhatnak a dokumentumokkal, akik titoktartási nyilatkozatot írtak alá, leadták személyes adataikat az Oktatási Hivatalnak, és akik hajlandóak otthon hagyni mobiltelefonjukat, táskájukat, kamerájukat. A munkát biztonsági őrök figyelik, emellett videórendszerrel is rögzítik az eseményeket.
A feladatlapokat visszaszállítják az Oktatási Hivatalba, ahol a logisztikai osztály kezdi szétválogatni a teszteket – minden egyes munkanap végén az épület portársa ellenőrzi a munkatársak táskáit és zsebeit, hogy nincs-e náluk egy-egy példány a matek- vagy éppen a töriérettségiből, sőt még a fegyveres őrök zsebeit is kiforgathatja. A bedobozolt lapok az OH-ból a körzetközponti jegyzőkhöz, onnan pedig az iskolaigazgatókhoz kerülnek, akik a vizsga napján, kora reggel veszik át a dolgozatokat, majd egy bizottság előtt bontják fel és osztják ki az érettségizőknek.
Tanultak az 1989-es és a 2005-ös botrányból?
Nem véletlen, hogy az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, a kétszintű érettségi ugyanis már a bevezetés évében hatalmas botránnyal debütált. Az internetre már vasárnap este felkerült a magyarérettségi feladatlapja, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra. A 2005-ös tavaszi vizsgaidőszak előtt pár héttel ráadásul kiderült, hogy a kinyomtatott feladatlapokat egy olyan raktárban őrizték, amelynek címét bárki megtalálhatta a Közbeszerzési Értesítőben.
A 1989-es - a Moszkva tér című film alapötleteként is szolgáló - érettségi botrány is hasonló volt. Több budapesti és Pest megyei középiskolában már jó pár nappal az érettségi időszak megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ezért a Művelődési Minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került.
Az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányairól itt olvashatsz.
eduline
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
