Hogyan kerül az érettségi feladatsor a "titkos szobából" a diákok elé?

Komoly biztonsági előírásokat kell betartaniuk az érettségi feladatsorokat összeállító és szétosztó tanároknak, jegyzőknek, nyomdászoknak, hivatalnokoknak és iskolaigazgatóknak. Az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, hogy elkerüljék az 1989-es és a 2005-ös tétellopásokhoz hasonló botrányokat. Utánajártunk, hogyan jutnak el a feladatlapok a tételeket összeállító bizottságoktól a középiskolákig. Van, amikor a portás a feladatsorok ura.

  • Eduline
Hétfőn a magyarérettségivel kezdődik az érettségi szezon: a feladatlapokat és a szaktanárok által javasolt megoldásokat minden nap, közvetlenül az írásbeli befejezése után megtalálod az eduline.hu-n!
A magyar, a matematika, a történelem és az összes többi érettségi tantárgy feladatlapjait, valamint a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat külön-külön tételkészítő bizottságok állítják össze. A tanárok csak olyan számítógépen dolgozhatnak, amely nincs hálóztra kötve, nem küldhetnek olyan e-mailt vagy sms-t, amelyben szó esik a tesztekről, de a biztonsági szabályokat tartalmazó minisztériumi rendelet még a fájlok törlésének módját is meghatározza: úgy kell törölni, hogy az eredeti tartalmat senki ne tudja visszaállítani.

A titokban elkészített feladatsorok az Oktatási Hivatal (OH) Érettségi és Versenyszervezési Osztályához kerülnek, ahol egy-egy másolatot készítenek – ezek az OH Titkos Ügykezelésébe kerülnek. Mivel mindegyik tantárgyból minden évben több feladatsort állítanak össze, az Oktatási Hivatal vezetője sorsolással választja ki azt a verziót, amely végül a diákok elé kerül. Ezután – akár egy akciófilmben – az OH épületének egy-egy szobájában két szakértő ellenőrzi a kérdéssorokat, persze nekik is titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk, ahogy az összes többi munkatársnak.

Körközponti jegyző, iskolaigazgató és jegyzőkönyvek sora - így kerül a feladatlap az iskolákba

Pletykás nyomdászok kizárva

Ezután kerülnek nyomdába a feladatlapok, de csak azok dolgozhatnak a dokumentumokkal, akik titoktartási nyilatkozatot írtak alá, leadták személyes adataikat az Oktatási Hivatalnak, és akik hajlandóak otthon hagyni mobiltelefonjukat, táskájukat, kamerájukat. A munkát biztonsági őrök figyelik, emellett videórendszerrel is rögzítik az eseményeket.

A feladatlapokat visszaszállítják az Oktatási Hivatalba, ahol a logisztikai osztály kezdi szétválogatni a teszteket – minden egyes munkanap végén az épület portársa ellenőrzi a munkatársak táskáit és zsebeit, hogy nincs-e náluk egy-egy példány a matek- vagy éppen a töriérettségiből, sőt még a fegyveres őrök zsebeit is kiforgathatja. A bedobozolt lapok az OH-ból a körzetközponti jegyzőkhöz, onnan pedig az iskolaigazgatókhoz kerülnek, akik a vizsga napján, kora reggel veszik át a dolgozatokat, majd egy bizottság előtt bontják fel és osztják ki az érettségizőknek.

Tanultak az 1989-es és a 2005-ös botrányból?

Nem véletlen, hogy az elmúlt években szigorítottak a biztonsági előírásokon, a kétszintű érettségi ugyanis már a bevezetés évében hatalmas botránnyal debütált. Az internetre már vasárnap este felkerült a magyarérettségi feladatlapja, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra. A 2005-ös tavaszi vizsgaidőszak előtt pár héttel ráadásul kiderült, hogy a kinyomtatott feladatlapokat egy olyan raktárban őrizték, amelynek címét bárki megtalálhatta a Közbeszerzési Értesítőben.

A 1989-es - a Moszkva tér című film alapötleteként is szolgáló - érettségi botrány is hasonló volt. Több budapesti és Pest megyei középiskolában már jó pár nappal az érettségi időszak megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ezért a Művelődési Minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került. Az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányairól itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.