| A feladatlapokat és a szaktanárok által javasolt megoldásokat minden nap, közvetlenül az írásbeli befejezése után megtalálod az eduline.hu-n! Itt minden fontos információt megtalálsz az érettségiről - percről percre. |
Lázár Ervin, Mészöly Miklós és Pilinszky János egy-egy műve - az eduline-nak nyilatkozó középiskolások szerint elképzelhető, hogy ez a három szerző szerepel majd a hétfői magyarérettségin, Pilinszky és Mészöly ugyanis pontosan 90, Lázár Ervin pedig 75 éve született. A kétszintű rendszer 2005-ös debütálása óta legtöbbször Kosztolányi-verseket kellett elemezni a középszintű vizsgán, de József Attila-mű is háromszor szerepelt az írásbelin. Az elmúlt hat évben kétszer volt Petőfi Sándorral, Mikszáth Kálmánnal, Juhász Gyulával és Lázár Ervinnel kapcsolatos esszékérdés, de Füst Milán, Dsida Jenő, Márai Sándor, Tóth Árpád és Vas István is volt már érettségi tétel.
Az idei magyarérettségi szövegalkotási feladatairól itt olvashatsz - Móricz, Csokonai és Petőfi.A szövegértési részben egy Nemes Nagy Ágnes-művet kellett értelmezni - a legfrissebb infókat itt találod.„Az utóbbi években jól látható trend, hogy novellát kell elemezni, általában kortárs vagy XX. századi szerzőtől, és általában olyan írótól, aki nem része a törzsanyagnak, ilyen például Sánta Ferenc vagy Mészöly Miklós” – mondta Szabó Attila, a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium magyartanára, aki szerint az új érettségi rendszerben már nem jelentenek biztos pontot az irodalmi évfordulók.
Milyen esszékérdések lehetnek az idei érettségin? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Lázár Ervin, Mészöly Miklós vagy Pilinszky János lesz a befutó?
Mi a siker titka a magyarérettségin?
A középszintű magyarérettségi kitöltésére idén is 240 percet kapnak a diákok: a szövegértési kérdéseket 60 perc alatt kell megválaszolniuk, míg az esszéfeladatra 180 percük van. A szövegértési feladat alapja általában egy esszé, egy újságcikk vagy egy novella. A 2010-es tavaszi középszintű érettségin a Magyar Hírlap egyik interjúját, az őszi vizsgaidőszakban Bory István Az igazi lucifer című írását kellett feldolgozni: a szöveg tartalmával kapcsolatos igaz-hamis és feleletválasztós kérdések megválaszolása mellett foghíjas szövegeket is ki kellett egészíteni a megfelelő kifejezésekkel, a helyes megoldásokkal összesen 40 pontot lehet összegyűjteni.
A 2010-es magyarérettségi feladatlapját és megoldókulcsát itt találod.Komárik Anna, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára szerint ingadozó a feladatsor nehézségi szintje. Az egyik évben nem jelent különösebb gondot a szövegértési feladatok megoldása a diákoknak, máskor viszont esélyük sincs kitölteni a tesztet 60 perc alatt, sőt az elmúlt években többször pontatlanul fogalmazták meg a kérdéseket az írásbeli összeállítói: a 2008-as vizsgán a Nádasdy Ádám-interjúra vonatkozó kérdésekre több helyes választ is lehetett adni, a hivatalos megoldókulcs azonban csak az egyiket fogadta el, így még azok is értékes pontokat veszítettek, akik felkészülten indultak neki a magyarérettséginek.
| Szövegértési feladatok: amire érdemes odafigyelniA Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára szerint a szövegértési feladatok közül általában az megy a legnehezebben a vizsgázóknak, ahol azt kell megállapítaniuk, egy-egy gondolat a szöveg melyik szereplőjétől származik. Tapasztalatai szerint az időhiány és az izgalom miatt könnyen össze lehet keverni, melyik szereplő mit mondott - bármennyire is egyszerűnek tűnik a feladat. |
A pedagógus szerint érdemes figyelni az egyes feladatoknál elérhető maximális pontszámot, ebből ugyanis következtetni lehet arra, hogy nagyjából hány részből álló választ várnak: ha egy kérdésnél hat pont a maximum, valószínűleg négy konkrét tényre, adatra kíváncsiak, és két pontot adnak a megfogalmazásra. Komárik Anna tapasztalatai szerint a legtöbb végzősnek azok a szövegek nem okoznak a gondot, amelyekkel a mindennapokban is gyakran találkoznak: a hírportálokon és napilapokban megjelenő cikkek értelmezésével például többnyire nem szokott problémájuk lenni.
A legnépszerűbb feladat az érvelés és az elemzés
MTI
A magyarérettségi második részében három esszéfeladat – érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés – közül lehet választani. 2010 májusában egy Szabó Magda-interjú, Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novellája, illetve Kosztolányi Dezső Kis mécs és Karinthy Frigyes A kis edény című verse szerepelt a feladatsorban. 2010 őszén egy boldogságról szóló újságcikk, Lázár Ervin Az asszony című novellája, valamint Kosztolányi Dezső Öreganyó és Füst Milán Szózat egy aggastyánhoz című verse közül választhattak a diákok.
Az esszékérdések értékelésében a tartalmi elemek és a szerkezet maximum 20-20 pontot, a nyelvi minőség szintén 20 pontot ér, vagyis összesen 60 pontot adhatnak a javítótanárok. Olvashatatlan írás miatt 3, helyesírási hibák miatt maximum 15 pontot vonhatnak le, úgyhogy érdemes ellenőrizni a nehezebb szavakat,
helyesírási szabályzatot és szótárt ugyanis lehet használni. „A diákok közül a legtöbben a műelemzést választják, ami az esetek többségében egy novella elemzése. Az érveléshez kell a legszélesebb háttértudás, ott három-négy irodalmi alkotás bevonásával kell felépíteni a szöveget. Előfordul, hogy ezt is választják a végzősök, de az is előfordul, hogy tartalmilag nem állják meg a helyüket ezek a dolgozatok” - mondta a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola tanára.
| Pluszpontokat ér az irodalmi szaknyelv használataKomárik Anna szerint ahhoz, hogy valaki ötöst kapjon, az esszében ki kell térnie az elemzett alkotás műfaji sajátosságaira, az irodalmi korszakra, és fontos, hogy meg tudja állapítani, milyen költői eszközöket használ a szerző. A középiskolában elsajátított irodalmi szaknyelv használata tehát alapelvárás. |
eduline
