Milyen esszéfeladatok lehetnek az idei magyarérettségin?

Kosztolányi Dezső, József Attila, Mikszáth Kálmán és Petőfi Sándor: a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta ezek a szerzők szerepeltek legtöbbször a magyarérettségin. Hogy idén kortárs, nyugatos vagy 19. századi író, költő művét kell majd elemezni az írásbelin, aligha lehet megtippelni – de azért megpróbáltuk. Van, aki szerint elképzelhető, hogy Lázár Ervinnel kapcsolatos esszéfeladat lesz az érettségin.

  • Eduline
Hétfőn a magyarérettségivel kezdődik az érettségi szezon: a feladatlapokat és a szaktanárok által javasolt megoldásokat minden nap, közvetlenül az írásbeli befejezése után megtalálod az eduline.hu-n!
Az eduline-nak nyilatkozó középiskolások szerint könnyen előfordulhat, hogy Lázár Ervin, Mészöly Miklós vagy Pilinszky János egy-egy műve szerepel majd a hétfői magyarérettségin, Pilinszky és Mészöly ugyanis pontosan 90, Lázár Ervin pedig 75 éve született. "Nem örülnék, ha Mészöly lenne a téma, az órákon ugyanis szinte egyáltalán nem volt róla szó, jobb lenne Kosztolányi-, Ady- vagy Mikszáth-művet kellene elemezni, róluk ugyanis többet tudok, így más műveikre is utalhatok a fogalmazásban" - mondta Borbás Eszter, aki másodjára, húszévesen fut neki a magyarérettséginek, ezúttal emelt szinten.

Az is elképzelhető, hogy az évfordulók ellenére idén ismét Kosztolányi Dezső-mű szerepel majd az érettségin, a kétszintű rendszer 2005-ös debütálása óta legtöbbször ugyanis Kosztolányi-verseket kellett elemezni a középszintű vizsgán, de József Attila-mű is háromszor volt téma az írásbelin. Az elmúlt hat évben kétszer volt  Petőfi Sándorral, Mikszáth Kálmánnal, Juhász Gyulával és Lázár Ervinnel kapcsolatos esszékérdés, de Füst Milán, Dsida Jenő, Márai Sándor, Tóth Árpád és Vas István is volt már érettségi tétel. Milyen feladatokból áll a középszintű magyarérettségi? Összefoglalónkat, valamint az elmúlt évek feladatlapjait és megoldásait itt találod.

Hétfőn kezdődik a magyarérettségi - a megoldásokat már délben megtaláljátok az eduline.hu-n
MTI

Szabó Attila, a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium magyartanára szerint az új érettségi rendszerben az irodalmi évfordulók már nem jelentenek biztos pontot. Az utóbbi években azonban jól látható trend, hogy a műelemzéses feladat egy-egy novellához kapcsolódik, általában kortárs vagy XX. századi szerzőtől, és általában olyan írótól, aki nem része a törzsanyagnak, ilyen például Sánta Ferenc vagy Mészöly Miklós.

„Az írásbeli feladatai elsősorban olyan írók és költők műveihez kapcsolódnak, akik a 20. század első felében alkottak. 19. századi szerzők ritkábban, ennél korábbi alkotók, mint például Berzsenyi vagy Balassi, csak elvétve fordulnak elő” – teszi hozzá Komárik Anna, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára.

Arany, Petőfi és Ady helyett kortárs szerzők

A kétszintű érettségi rendszerének bevezetése előtt Arany, Petőfi, Vörösmarty, Jókai, Mikszáth, Móricz, Ady és József Attila közül egy szerző nagy eséllyel minden évben szerepelt a magyarérettségin – sem a diákokat, sem a tanárokat nem érhette nagy meglepetés a vizsga reggelén. 1996 és 2005 között Petőfi Sándor- és Ady Endre-mű is háromszor volt választható tételcím, de a végzős középiskolások az 1996-os „A hazai táj megjelenítése a magyar költészetben” és a 2001-es „A természet mint ihletforrás a XVIII-XIX. századi magyar lírában” című esszékérdésekhez is jól használhatták a tizedikes-tizenegyedikes tananyagot.

eduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna