Kosztolányi Dezső, József Attila, Mikszáth Kálmán és Petőfi Sándor: a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta ezek a szerzők szerepeltek legtöbbször a magyarérettségin. Hogy idén kortárs, nyugatos vagy 19. századi író, költő művét kell majd elemezni az írásbelin, aligha lehet megtippelni – de azért megpróbáltuk. Van, aki szerint elképzelhető, hogy Lázár Ervinnel kapcsolatos esszéfeladat lesz az érettségin.
| Hétfőn a magyarérettségivel kezdődik az érettségi szezon: a feladatlapokat és a szaktanárok által javasolt megoldásokat minden nap, közvetlenül az írásbeli befejezése után megtalálod az eduline.hu-n! |
Az eduline-nak nyilatkozó középiskolások szerint könnyen előfordulhat, hogy Lázár Ervin, Mészöly Miklós vagy Pilinszky János egy-egy műve szerepel majd a hétfői magyarérettségin, Pilinszky és Mészöly ugyanis pontosan 90, Lázár Ervin pedig 75 éve született. "Nem örülnék, ha Mészöly lenne a téma, az órákon ugyanis szinte egyáltalán nem volt róla szó, jobb lenne Kosztolányi-, Ady- vagy Mikszáth-művet kellene elemezni, róluk ugyanis többet tudok, így más műveikre is utalhatok a fogalmazásban" - mondta Borbás Eszter, aki másodjára, húszévesen fut neki a magyarérettséginek, ezúttal emelt szinten.
Az is elképzelhető, hogy az évfordulók ellenére idén ismét Kosztolányi Dezső-mű szerepel majd az érettségin, a kétszintű rendszer 2005-ös debütálása óta legtöbbször ugyanis Kosztolányi-verseket kellett elemezni a középszintű vizsgán, de József Attila-mű is háromszor volt téma az írásbelin. Az elmúlt hat évben kétszer volt Petőfi Sándorral, Mikszáth Kálmánnal, Juhász Gyulával és Lázár Ervinnel kapcsolatos esszékérdés, de Füst Milán, Dsida Jenő, Márai Sándor, Tóth Árpád és Vas István is volt már érettségi tétel.
Milyen feladatokból áll a középszintű magyarérettségi? Összefoglalónkat, valamint az elmúlt évek feladatlapjait és megoldásait itt találod.
Szabó Attila, a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium magyartanára szerint az új érettségi rendszerben az irodalmi évfordulók már nem jelentenek biztos pontot. Az utóbbi években azonban jól látható trend, hogy a műelemzéses feladat egy-egy novellához kapcsolódik, általában kortárs vagy XX. századi szerzőtől, és általában olyan írótól, aki nem része a törzsanyagnak, ilyen például Sánta Ferenc vagy Mészöly Miklós.
„Az írásbeli feladatai elsősorban olyan írók és költők műveihez kapcsolódnak, akik a 20. század első felében alkottak. 19. századi szerzők ritkábban, ennél korábbi alkotók, mint például Berzsenyi vagy Balassi, csak elvétve fordulnak elő” – teszi hozzá Komárik Anna, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára.
Arany, Petőfi és Ady helyett kortárs szerzők
A kétszintű érettségi rendszerének bevezetése előtt Arany, Petőfi, Vörösmarty, Jókai, Mikszáth, Móricz, Ady és József Attila közül egy szerző nagy eséllyel minden évben szerepelt a magyarérettségin – sem a diákokat, sem a tanárokat nem érhette nagy meglepetés a vizsga reggelén. 1996 és 2005 között Petőfi Sándor- és Ady Endre-mű is háromszor volt választható tételcím, de a végzős középiskolások az 1996-os „A hazai táj megjelenítése a magyar költészetben” és a 2001-es „A természet mint ihletforrás a XVIII-XIX. századi magyar lírában” című esszékérdésekhez is jól használhatták a tizedikes-tizenegyedikes tananyagot.
eduline
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
