Hároméves lesz a szakképzés, több lesz a szakmai tantárgy

A Magyar Nemzet információi szerint a jelenlegi négyről egységesen három évre rövidítenék a szakképzést, és a képzésen résztvevők mindhárom évfolyamon tanulnának szakmai tárgyakat.

  • Eduline
A lap birtokába jutott, áprilisi keltezésű tervezetet ismertetve egyebek mellett azt írja: a vállalatok szakképzésbe való bevonása érdekében kiterjesztenék a tanulószerződéseket az egészségügyre, a szociális területre, tehát azokra az ágazatokra, ahol általában nem a szakképzési hozzájárulást fizető vállalati szektor látja el a feladatokat.

Szakiskolai gyakorlati óra: mindhárom évfolyamon tanulnának szakmai tárgyakat

Így a 10. évfolyamtól egyházi fenntartású intézményekkel, költségvetési szervekkel, nonprofit szervezetekkel is lehet tanulószerződést kötni. A képzési költségeket a munkaerő-piaci alap térítené meg.

A 9. évfolyam végén bevezetik a szintvizsgát, ezzel lehet cégekhez kerülni szakmai képzésre. Ma minden ötödik diák képzettség nélkül kerül ki a szakiskolából, ezért a lemorzsolódás csökkentésére felzárkóztató programokat vezetnek be a szakképző iskolákban. A szakiskolai képzés átalakításáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.