Az emberek többsége tanulni szeretne a közeljövőben, s 54 százalékuk úgy érzi, ha valaki nem képezi magát állandóan, akkor lemarad és kiesik a munkaerő-piacról. Ezzel szemben a lakosság 41 százaléka szkeptikus az élethosszig tartó tanulás hasznát illetően, szerintük a képzettség nem sokat számít, az boldogul, akinek jó kapcsolatai vannak.
Hajnalig tartó görnyedés a jegyzetek felett, kilátástalannak tűnő harc a mérhetetlen információtömeggel, a végeérhetetlen ismétlések ismétlése – mindezt miért? A tanulásért, a jó, jobb jegyért, a vizsgán átcsúszásért. Pedig tanulni lehet könnyedén is, és a magabiztos tudás nyugalommal, sőt mi több örömmel tölt el. Csak tudni kell a tanulás mechanizumusát és módját.
A Londonban megrendezett „Tanulás és technológia” világfórumon a három cég bemutatta azt a több szektort átfogó kutatási projektre vonatkozó közös tervet, amelynek célja a tudásfelmérések új módszereinek és technológiáinak a kidolgozása
Elkészült a legújabb összehasonlító felmérés, melyből megtudhatjuk, hogy az Egyesült Államoktól kezdve Európán és a Távol-Keleten át Ausztráliáig mely külföldi egyetemek bizonyultak a legjobbnak ebben az évben. Sőt, idén először Izrael is felkerült a húsz ország felsőoktatási intézményeit rangsoroló top100-as listára.
A San Diego-i UC szakemberei beszámoltak arról, hogyan lehet a hosszú távú tudást javítani. Az olyan aforizmák kombinálásával, mint a „gyakorlat teszi a mestert” és az „eljön mindennek a maga ideje” hasonló eredményekre juthatunk, mint a pszichológiai szaklap, a Psychological Science e havi számában publikált kutatási eredmények. A leckék közötti megfelelő időtávolság ugyanis drámaian fokozhatja a tanulást, mi több, az órák közötti nagyobb szünetek a tanultak hatékonyabb felidézését is eredményezik.
Az alvás segítségével magunkévá tehetjük a bonyolult leckéket, sőt, az elfeledett készségeket is visszaszerezhetjük! Az alvás segít az agynak megbirkózni az összetett feladatokkal, és feltárja azon ismereteket, amelyről úgy hisszük, hogy mély feledésbe merültek
