A Londonban megrendezett „Tanulás és technológia” világfórumon a három cég bemutatta azt a több szektort átfogó kutatási projektre vonatkozó közös tervet, amelynek célja a tudásfelmérések új módszereinek és technológiáinak a kidolgozása
A bejelentés részeként a vállalatok felkérték az oktatási vezetőket, a kormányokat és egyéb szerveket is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A három vállalat által kezdeményezett projekt főigazgatója Barry McGaw (PhD), a Melbourni Egyetem oktatáskutatási intézetének igazgatója lesz. A széles körű tudományos és kutatási tapasztalattal rendelkező szakember a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatási igazgatója, ahol nemzetközi tudásfelméréssel foglalkozott a PISA (Program for International Student Assessment) keretében.
A Cisco, az Intel és a Microsoft piaci kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy az oktatási rendszerek többsége nem tartott lépést a gazdaság igényeivel, a diákok nem sajátítják el azokat a készségeket, amelyek a későbbi boldogulásukhoz szükségesek. Ezek közé tartozik a kritikus és kreatív gondolkodási, illetve az együttműködési készség, valamint a technológiának az üzleti életben és a társadalomban történő felhasználásához való alkalmazkodás. A projekt számos olyan kulcsterületre összpontosít, amelyek a legígéretesebb lehetőségeket kínálják az oktatás és a felmérési módszertan megújításához.
A programban résztvevő oktatók és akadémikusok a tudásfelmérés módszertanaira és technológiáira, a hatékony tanulási környezetre, valamint a másolható infokommunikációs tanítási és felmérési módszerekre összpontosítanak. Ezek egyben segítik azoknak a készségeknek a fejlesztését és felmérését, amelyekre a diákoknak a sikerhez szüksége lesz. Cél, hogy a PISA és a TIMSS felmérések következő verziójában mindez már megjelenjen. Ennek érdekében áttekintik majd a 21. századi készségek tanítására és tesztelésére alkalmazott bevált iskolai gyakorlatokat is.
...forrás: Hirado.hua teljes cikk elolvasható ittIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
