A Londonban megrendezett „Tanulás és technológia” világfórumon a három cég bemutatta azt a több szektort átfogó kutatási projektre vonatkozó közös tervet, amelynek célja a tudásfelmérések új módszereinek és technológiáinak a kidolgozása
A bejelentés részeként a vállalatok felkérték az oktatási vezetőket, a kormányokat és egyéb szerveket is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A három vállalat által kezdeményezett projekt főigazgatója Barry McGaw (PhD), a Melbourni Egyetem oktatáskutatási intézetének igazgatója lesz. A széles körű tudományos és kutatási tapasztalattal rendelkező szakember a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatási igazgatója, ahol nemzetközi tudásfelméréssel foglalkozott a PISA (Program for International Student Assessment) keretében.
A Cisco, az Intel és a Microsoft piaci kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy az oktatási rendszerek többsége nem tartott lépést a gazdaság igényeivel, a diákok nem sajátítják el azokat a készségeket, amelyek a későbbi boldogulásukhoz szükségesek. Ezek közé tartozik a kritikus és kreatív gondolkodási, illetve az együttműködési készség, valamint a technológiának az üzleti életben és a társadalomban történő felhasználásához való alkalmazkodás. A projekt számos olyan kulcsterületre összpontosít, amelyek a legígéretesebb lehetőségeket kínálják az oktatás és a felmérési módszertan megújításához.
A programban résztvevő oktatók és akadémikusok a tudásfelmérés módszertanaira és technológiáira, a hatékony tanulási környezetre, valamint a másolható infokommunikációs tanítási és felmérési módszerekre összpontosítanak. Ezek egyben segítik azoknak a készségeknek a fejlesztését és felmérését, amelyekre a diákoknak a sikerhez szüksége lesz. Cél, hogy a PISA és a TIMSS felmérések következő verziójában mindez már megjelenjen. Ennek érdekében áttekintik majd a 21. századi készségek tanítására és tesztelésére alkalmazott bevált iskolai gyakorlatokat is.
...
forrás: Hirado.hu
a teljes cikk elolvasható
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
