Egyre többen mennének külföldre tanulni, dolgozni

Egyre több fiatal szeretne hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanulni vagy dolgozni, az egyetemisták és főiskolások csaknem fele próbálná ki szívesen a külföldi tanulmányokat - állapítja meg egy nemrég elkészült felmérés kapcsán készített tanulmányban Ságvári Bence szociológus. A válaszadók 32 százaléka volt elégedetlen a magyarországi helyzettel, és hasonló számban választanák a hosszabb kint tartózkodás céljából a külföldi oktatást.

  • Edupress
Az online kérdőívek segítségével készített felmérésben 450 fiatalt kérdeztek meg a 18 és 25 év közötti korosztályból, illetve olyan 16-29 évesekkel beszélgettek, akik már több mint két hónapot külföldön töltöttek diákként, vagy munkavállalóként, a riport azonban nem tartalmazza a hátrányosabb helyzetűek véleményét. 

A megkérdezettek 6 százaléka már tanult külföldön, míg felük azt válaszolta, hogy szívesen tanulna a jövőben más országban, 67 százalékuk pedig a hosszabb távú külföldi munkavállalást is elképzelhetőnek tartja. A válaszadók egyharmada nyilatkozott elégedetlenül a hazai helyzetről és hasonló arányban szerepeltek azok, akik egy hosszabb távú, illetve végleges kiköltözés megalapozásaként választják a külföldi tanulmányokat.

sxc

A külföldi tanulás legfontosabb okai a válaszadók 74 százaléka szerint az új ismeretek, tapasztalatok megszerzése, 64 százalék szerint pedig a fogadó ország nyelvének minél magasabb szintű elsajátítása, de az esetek többségében a magasabb fizetésről és a jobb munkakörülményekről van szó a kinti munkavállalás tekintetében. A megkérdezettek háromnegyede egyetértett azzal az állítással, hogy "manapság Magyarországon egyre kilátástalanabb a fiatalok helyzete, ezért egyre többen mennek külföldre." A válaszolók a külföldi munkahelyek előnyei között kiemelték a jobb szervezettséget és precizitást, illetve többen úgy érezték, hogy demokratikusabbak voltak a vezetők és beosztottak közti viszonyok. 

Az előbbieknek némiképp ellentnmond azonban, hogy a fiatalok harmada nem tartja elképzelhetőnek, hogy külföldre menjen dolgozni. A külföldi munkavállalást nem tervező fiatalok csaknem 60 százaléka nem tudná itt hagyni a családját, míg mintegy 40 százalékuk a barátaitól sem szakadna el szívesen. A magukat "immobilnak" tartó fiatalok közel fele a nyelvtudás hiányát, a megfelelő szakképzés, szakismeretek hiányát a válaszadók 19 százaléka jelölte meg maradási indokként.

www.edupress.hu
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.