Egyre többen mennének külföldre tanulni, dolgozni

Egyre több fiatal szeretne hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanulni vagy dolgozni, az egyetemisták és főiskolások csaknem fele próbálná ki szívesen a külföldi tanulmányokat - állapítja meg egy nemrég elkészült felmérés kapcsán készített tanulmányban Ságvári Bence szociológus. A válaszadók 32 százaléka volt elégedetlen a magyarországi helyzettel, és hasonló számban választanák a hosszabb kint tartózkodás céljából a külföldi oktatást.

  • Edupress
Az online kérdőívek segítségével készített felmérésben 450 fiatalt kérdeztek meg a 18 és 25 év közötti korosztályból, illetve olyan 16-29 évesekkel beszélgettek, akik már több mint két hónapot külföldön töltöttek diákként, vagy munkavállalóként, a riport azonban nem tartalmazza a hátrányosabb helyzetűek véleményét. 

A megkérdezettek 6 százaléka már tanult külföldön, míg felük azt válaszolta, hogy szívesen tanulna a jövőben más országban, 67 százalékuk pedig a hosszabb távú külföldi munkavállalást is elképzelhetőnek tartja. A válaszadók egyharmada nyilatkozott elégedetlenül a hazai helyzetről és hasonló arányban szerepeltek azok, akik egy hosszabb távú, illetve végleges kiköltözés megalapozásaként választják a külföldi tanulmányokat.

sxc

A külföldi tanulás legfontosabb okai a válaszadók 74 százaléka szerint az új ismeretek, tapasztalatok megszerzése, 64 százalék szerint pedig a fogadó ország nyelvének minél magasabb szintű elsajátítása, de az esetek többségében a magasabb fizetésről és a jobb munkakörülményekről van szó a kinti munkavállalás tekintetében. A megkérdezettek háromnegyede egyetértett azzal az állítással, hogy "manapság Magyarországon egyre kilátástalanabb a fiatalok helyzete, ezért egyre többen mennek külföldre." A válaszolók a külföldi munkahelyek előnyei között kiemelték a jobb szervezettséget és precizitást, illetve többen úgy érezték, hogy demokratikusabbak voltak a vezetők és beosztottak közti viszonyok. 

Az előbbieknek némiképp ellentnmond azonban, hogy a fiatalok harmada nem tartja elképzelhetőnek, hogy külföldre menjen dolgozni. A külföldi munkavállalást nem tervező fiatalok csaknem 60 százaléka nem tudná itt hagyni a családját, míg mintegy 40 százalékuk a barátaitól sem szakadna el szívesen. A magukat "immobilnak" tartó fiatalok közel fele a nyelvtudás hiányát, a megfelelő szakképzés, szakismeretek hiányát a válaszadók 19 százaléka jelölte meg maradási indokként.

www.edupress.hu
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.