Egyre több fiatal szeretne hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanulni vagy dolgozni, az egyetemisták és főiskolások csaknem fele próbálná ki szívesen a külföldi tanulmányokat - állapítja meg egy nemrég elkészült felmérés kapcsán készített tanulmányban Ságvári Bence szociológus. A válaszadók 32 százaléka volt elégedetlen a magyarországi helyzettel, és hasonló számban választanák a hosszabb kint tartózkodás céljából a külföldi oktatást.
Az online kérdőívek segítségével készített felmérésben 450 fiatalt kérdeztek meg a 18 és 25 év közötti korosztályból, illetve olyan 16-29 évesekkel beszélgettek, akik már több mint két hónapot külföldön töltöttek diákként, vagy munkavállalóként, a riport azonban nem tartalmazza a hátrányosabb helyzetűek véleményét.
A megkérdezettek 6 százaléka már tanult külföldön, míg felük azt válaszolta, hogy szívesen tanulna a jövőben más országban, 67 százalékuk pedig a hosszabb távú külföldi munkavállalást is elképzelhetőnek tartja. A válaszadók egyharmada nyilatkozott elégedetlenül a hazai helyzetről és hasonló arányban szerepeltek azok, akik egy hosszabb távú, illetve végleges kiköltözés megalapozásaként választják a külföldi tanulmányokat.
A külföldi tanulás legfontosabb okai a válaszadók 74 százaléka szerint az új ismeretek, tapasztalatok megszerzése, 64 százalék szerint pedig a fogadó ország nyelvének minél magasabb szintű elsajátítása, de az esetek többségében a magasabb fizetésről és a jobb munkakörülményekről van szó a kinti munkavállalás tekintetében. A megkérdezettek háromnegyede egyetértett azzal az állítással, hogy "manapság Magyarországon egyre kilátástalanabb a fiatalok helyzete, ezért egyre többen mennek külföldre." A válaszolók a külföldi munkahelyek előnyei között kiemelték a jobb szervezettséget és precizitást, illetve többen úgy érezték, hogy demokratikusabbak voltak a vezetők és beosztottak közti viszonyok.
Az előbbieknek némiképp ellentnmond azonban, hogy a fiatalok harmada nem tartja elképzelhetőnek, hogy külföldre menjen dolgozni. A külföldi munkavállalást nem tervező fiatalok csaknem 60 százaléka nem tudná itt hagyni a családját, míg mintegy 40 százalékuk a barátaitól sem szakadna el szívesen. A magukat "immobilnak" tartó fiatalok közel fele a nyelvtudás hiányát, a megfelelő szakképzés, szakismeretek hiányát a válaszadók 19 százaléka jelölte meg maradási indokként.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
