Egy olyan vizsgálatot alkalmazva, mely többek között a videojátékok felhasználásának elsajátítását is magában foglalta, a Chicago Egyetem kutatói első alkalommal igazolták, hogy azok az emberek, akik „elfeledték” hogyan hajtsanak végre egy összetett feladatot 12 órával a képzés után, az éjszakai alvásnak köszönhetően visszanyerték ezen képességeiket.
Howard Nusbaum, a Chicago Egyetem pszichológiai professzora és egyben a tanulmány szerzője elmondta: „Az alvás megszilárdítja a tudást, egyrészt azzal, hogy helyreállítja mindazt, ami a gyakorlat után elveszett a nap folyamán, másrészt megvédi a tanultakat további veszteségektől. Ezek a kutatási eredmények azt mutatják, hogy az alvás fontos szerepet játszik az általános készségek elsajátításakor az emlékezet megóvásában és stabilizálásában.”
A szakember hozzátette: az eredmények azt mutatják, hogy ez a szilárdulási folyamat sokat segíthet a nyelvtanulás menetében, így az írás és olvasás során egyaránt, csakúgy a szem-kéz koordinációt megkövetelő készségekben, mint amilyen a tenisz.
A tanulmányban Nusbaum és csapata 200 főiskolai hallgatót vizsgált. A résztvevők legtöbbje nő volt, akik ráadásul minimális videojáték gyakorlattal rendelkeztek. A tanulmányhoz a kutatók FPS (First Person Shooter), azaz belső nézetű lövöldözős játékot alkalmaztak (a résztvevők a gép ellen játszottak, nem egymást lőtték), mely során az ellenség likvidálása volt a feladat saját „életük” megóvása mellett.
A kísérlet során a tanulók gazdag, multiszenzoros virtuális környezetben játszottak, mely során mindkét kezüket használniuk kellett ahhoz, hogy a folyamatosan változó vizuális és auditív jelekkel foglalkozzanak. Mindemellett a belső nézetű tájékozódás megkövetelte a különböző környezetek térképeinek elsajátítását is.
A tanulóknak először egy előzetes teszt-játék alapján meghatározták kiinduló teljesítményi szintjüket, ezt követően részt vettek a játék-képzésben, majd a gyakorlat után is felmérték eredményeiket. Az egyik csoport reggel kapta a képzést, majd aznapi ébredésükhöz képest 12 órával később mérték fel a megszerzett képességek szintjét. A másik csoport szintén reggel játszott, majd másnap reggel, 24 óra múlva elemezték őket. A harmadik csoport este gyakorolt, és 12 órával később, alvás után nézték őket, a negyedik csoport szintén este vett részt a kísérletben, majd 24 órával később figyelték meg a változásokat.
A reggeliek 8 százalékos javulást mutattak a pontosságban közvetlen a játék után a kiinduló teljesítményükhöz képest. Mindazonáltal 12 ébren töltött óra után a felét elfelejtették a tanultaknak, mikor este letesztelték őket. A másnap reggel teszteltek pedig 10 százalékos javulást mutattak fel az előzetes teszteredményeikhez képest.
„A tanulók valószínűleg azért teljesítettek rosszabbul az este folyamán, mert a képzést követő 12 órában az őket ért különféle élmények megbolygatták a játék során elsajátított tudást. Ezek a zavaró tényezők azonban elillantak, miután elaludtak, így az agyuk képes volt elvégezni a feladatát” – mondta Nusbaum.
További érdekesség, hogy az esti turnus tanulói között az eredmények 7 százalékponttal javultak közvetlen a gyakorlat után, ami viszont 10-re emelkedett a következő reggelre, és meg is maradt ezen a szinten egész másnap.
Nusbaum és kollégái egyébként már korábban is publikáltak hasonló témában, akkor az alvás, tanulásra vonatkozó kedvező hatásairól a Nature folyóirat hasábjain értekeztek. „Ebben a tanulmányban azt igazoltuk, hogy ha a tanulást követően az emberek a tanultak bizonyos részét elfelejtik, az éjjeli alvással ez a veszteség helyreállítódik. Továbbá, egy pihentető éjszaka megvédi a memóriát a további veszteségektől a következő nap folyamán.” – mondta Nusbaum. Szerinte a jelenlegi tanulmány kibővíti ezt a munkát, és bebizonyítja, hogy az alvás pozitív hatással van a bonyolult leckék elsajátításában is.