#ponthatárok











Polónyi István: A mai felsőoktatási oktatáspolitika úgy működik, hogy 3-4 ember kitalálja, hogy mit is kéne csinálni, és ha nem tetszik, azt kétévente változtatják

Július 26-án véget ért az idei általános felvételi, a ponthatárok azonban több szempontból is tartogattak meglepetéseket. Az elmúlt évekhez képest néhány ezer fővel nőtt a felvett diákok száma, ez viszont inkább köszönhető a rendkívül alacsony pontszámoknak, mintsem a megfelelő oktatáspolitikának. Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk.




Pótfelvételi: mutatjuk, milyen szakokra tudtok jelentkezni az egyetemeken

Múlt héten kihirdették a felvételi ponthatárokat, és kiderült, hogy kit, melyik egyetemre vettek fel. Sajnos nem mindenkinek érkezett meg a várva várt sms, viszont még mindig van remény, ugyanis augusztus hatodika éjfélig jelentkezhettek a pótfelvételen meghirdetett szakokra. Összegyűjtöttük nektek, hogy milyen képzésekre pótfelvételezhettek a különböző egyetemeken.







172 és 491 - Mutatjuk az idei felvételi legmeglepőbb ponthatárait

Soha ilyen nagy szórás még nem volt az egyetemek ponthatárai között. Ennek oka a központi minimumponthatárok megszűnése, ami az elmúlt években az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont volt, idén viszont már az egyetemek dönthettek arról, hogy húznak-e olyan ponthatárokat, ami alatt nem vesznek fel hallgatókat, és ha igen, azt hány pontban határozzák meg.