Augusztus 28-án eldől, kik kerültek be a pótfelvételin valamelyik egyetem képzésére.
Augusztus 6-án lezárult a pótfelvételi jelentkezési időszaka, az elmúlt hetekben folyamatos volt a beérkezett jelentkezések ügyintézése és a pontok számítása. A ponthatárok a felvi.hu korábbi tájékoztatása szerint augusztus 28-án, vagyis ma érkeznek, amikről itt az Eduline-on is részletesen beszámolunk majd.
KIk jelentkezhettek a pótfelvételin?
A pótfelvételin csak és kizárólag azok adhatták le a jelentkezésüket, akik az általános felvételi eljárás során vagy nem is jelentkeztek, vagy a listájukon megjelölt felsőoktatási intézmények egyikére sem kerültek be. A pótfelvételin mindössze egyetlen egyetem egyetlen képzését jelölhették meg, többségében fizetős szakok közül válogathattak, de azért találtunk jópár állami ösztöndíjas képzést is.
A 2023-as pótfelvételiről ide kattintva tájékozódhattok bővebben.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
