Keresztféléves felvételi 2024: ez volt a három legnépszerűbb szak a felvételin

Lezárult az idei keresztféléves felvételi, kedden megérkeztek a ponthatárok. Mutatjuk, melyik egyetemekre, és milyen szakokra jelentkeztek a legtöbben.

  • Székács Linda

Idén több mint 5800-an jelentkeztek a keresztféléves felvételi eljárásban valamelyik egyetem képzésére, közel ezer fővel többen, mint 2023-ban.

Alapképzésre 1076, mesterképzésre 4689 hallgató próbált bejutni, az Oktatási Hivatal statisztikái szerint többnyire 24-26 éves, és 27 éven felüliek, akik közül a legtöbben

  • a Budapesti Műszaki Egyetemre,
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetemre,
  • a Budapesti Metropolitan Egyetemre,
  • a Debreceni Egyetemre, és a
  • Kodolányi János Egyetemre

jelentkeztek.

A legnépszerűbb szak a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökinformatikus mesterképzése, amire 290 jelentkező közül 196-an kerültek be. Ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetés és szervezés mesterképzése 348 jelentkezővel, akik közül végül 142 hallgatót vettek fel, harmadik helyen pedig a Műegyetem szintén vezetés és szervezés mesterképzése 179 jelentkezőből 58 felvettel.

A legmagasabb ponthatár egyébként a Budapesti Metropoltan Egyetem angol nyelvű turizmus és vendéglátás szakján volt. Az ide jelentkező hallgatóknak 440 pontot kellett elérniük a bejutáshoz.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.