Keresztféléves felvételi 2024: ez volt a három legnépszerűbb szak a felvételin

Lezárult az idei keresztféléves felvételi, kedden megérkeztek a ponthatárok. Mutatjuk, melyik egyetemekre, és milyen szakokra jelentkeztek a legtöbben.

  • Székács Linda

Idén több mint 5800-an jelentkeztek a keresztféléves felvételi eljárásban valamelyik egyetem képzésére, közel ezer fővel többen, mint 2023-ban.

Alapképzésre 1076, mesterképzésre 4689 hallgató próbált bejutni, az Oktatási Hivatal statisztikái szerint többnyire 24-26 éves, és 27 éven felüliek, akik közül a legtöbben

  • a Budapesti Műszaki Egyetemre,
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetemre,
  • a Budapesti Metropolitan Egyetemre,
  • a Debreceni Egyetemre, és a
  • Kodolányi János Egyetemre

jelentkeztek.

A legnépszerűbb szak a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökinformatikus mesterképzése, amire 290 jelentkező közül 196-an kerültek be. Ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetés és szervezés mesterképzése 348 jelentkezővel, akik közül végül 142 hallgatót vettek fel, harmadik helyen pedig a Műegyetem szintén vezetés és szervezés mesterképzése 179 jelentkezőből 58 felvettel.

A legmagasabb ponthatár egyébként a Budapesti Metropoltan Egyetem angol nyelvű turizmus és vendéglátás szakján volt. Az ide jelentkező hallgatóknak 440 pontot kellett elérniük a bejutáshoz.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna