Keresztféléves felvételi 2024: ez volt a három legnépszerűbb szak a felvételin

Lezárult az idei keresztféléves felvételi, kedden megérkeztek a ponthatárok. Mutatjuk, melyik egyetemekre, és milyen szakokra jelentkeztek a legtöbben.

  • Székács Linda

Idén több mint 5800-an jelentkeztek a keresztféléves felvételi eljárásban valamelyik egyetem képzésére, közel ezer fővel többen, mint 2023-ban.

Alapképzésre 1076, mesterképzésre 4689 hallgató próbált bejutni, az Oktatási Hivatal statisztikái szerint többnyire 24-26 éves, és 27 éven felüliek, akik közül a legtöbben

  • a Budapesti Műszaki Egyetemre,
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetemre,
  • a Budapesti Metropolitan Egyetemre,
  • a Debreceni Egyetemre, és a
  • Kodolányi János Egyetemre

jelentkeztek.

A legnépszerűbb szak a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökinformatikus mesterképzése, amire 290 jelentkező közül 196-an kerültek be. Ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetés és szervezés mesterképzése 348 jelentkezővel, akik közül végül 142 hallgatót vettek fel, harmadik helyen pedig a Műegyetem szintén vezetés és szervezés mesterképzése 179 jelentkezőből 58 felvettel.

A legmagasabb ponthatár egyébként a Budapesti Metropoltan Egyetem angol nyelvű turizmus és vendéglátás szakján volt. Az ide jelentkező hallgatóknak 440 pontot kellett elérniük a bejutáshoz.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.