A középiskolai felvételi során a pontok számítása intézményenként eltérő, így a ponthatárokat is nehezebb összehasonlítani.
A középiskolai felvételinél az alábbi módokon számolhatják a pontokat az intézmények:
A központi írásbeli felvételin mindkét tárgyból - magyarból és matematikából is - 50-50 pontot lehet szerezni. Azokban az iskolákban, ahol kérik a központi felvételi megírását, a diákok összpontszámának legalább felét ennek a vizsgának az eredménye kell, hogy adja. Arról, hogy mindkét tárgyat nézik-e, vagy csak a magyart, vagy csak a matekot, az intézmények saját hatáskörben dönthetnek. Arra is akad példa, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat az intézmény felvételi tájékoztatóban találjátok meg.
Középiskolai felvételi ponthatárok
Az Oktatási Hivatal nem gyűjt be adatot arról, hogy egy adott középiskola adott tanulmányi területén mennyi az elérhető felvételi összpontszám, vagy, hogy a felvett tanulók hány pontot értek el. Azonban a túljelentkezések száma a jelentkezés során némi támpontot adhat, hogy mennyire nehéz az általatok kiszemelt középiskolába bekerülni, amit ezen az oldalon nézhettek meg. Az előző évek beiskolázási statisztikáiból látható például, hogy hányan jelentkeztek az adott szakterületre, mennyien jelölték meg első helyen, és végül hány diákot vettek fel.
Ezen kívül célszerű megnéznetek az intézmény honlapját is. Van olyan középiskola, amelynek oldalán elérhetőek az előző évek ponthatárai is.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
