Mutatjuk, hány pont kellett a legnépszerűbb természettudományi szakokhoz

A legnépszerűbb természettudományos alapszak idén is a biológia, a matematika és a kémia volt. Azt, hogy hány pont kellett a bekerüléshez ebben a listában szedtük össze nektek.

  • Székács Linda
  • Tornyos Kata

Idén összesen 4679-en jelölték meg a jelentkezési lapon valamelyik természettudományos szakot, közülük 4500-an állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni szeptembertől. Biológiára összesen 1457-en jelentkeztek, kémiára 488-an, fizikára 401-en, földrajzra pedig 386-an.

Mutatjuk a pontokat:

biológia

  • Debreceni Egyetem: 260  pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 400 pont
  • Szegedi Tudományegyetem: 241 pont

kémia

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 369 pont
  • Debreceni Egyetem: 249 pont
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: 464 pont
  • Szegedi Tudományegyetem: 242 pont

fizika

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 369 pont
  • Debreceni Egyetem: 258 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 409 pont
  • Szegedi Tudományegyetem: 284 pont

földrajz

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 350 pont
  • Miskolci Egyetem: 214 pont
  • Debreceni Egyetem: 241 pont
  • Pécsi Tudományegyetem: 292 pont

földtudományi

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 343 pont
  • Szegedi Tudományegyetem: 250 pont
  • Debreceni Egyetem: 242 pont
  • Pécsi Tudományegyetem: 281 pont

környezettan

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 358 pont

biotechnológia

  • Debreceni Egyetem: 330 pont
  • Pécsi Tudományegyetem: 382 pont (angol nyelven)

matematika

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 372 pont
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 400 pont
  • Debreceni Egyetem: 291 pont

    A 2023-as felvételiről itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.