Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2017-es felvételin: mesterszakok
Mesterszakra szeretnétek jelentkezni a 2017-es felvételin? Íme, ilyenek a pontszámítási szabályok.
Mesterszakra szeretnétek jelentkezni a 2017-es felvételin? Íme, ilyenek a pontszámítási szabályok.
Egy értelmetlen szabályt vezettek ki.
Megmutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, amik nélkül nem juthattok be mesterképzésre.
Milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Mi a teendő, ha mesterszakra jelentkeznétek, de a felvételiig nem kapjátok kézhez a diplomát? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Nyilvánosságra hozta a 2014-es keresztféléves felvételi statisztikáit az Educatio Nonprofit Kft. Milyen mesterképzésre jelentkeztek a legtöbben? Hol lesz a legnagyobb a verseny az állami ösztöndíjas helyekért?
Hány pontot kell szerezni ahhoz, hogy felvegyenek valamelyik mesterképzésre? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Négy hónappal a jelentkezési határidő után módosított a mesterszakos felvételi szabályain az Emberi Erőforrások Minisztériuma – az új, átmeneti szabályok szerint 2016-ig azok is jelentkezhetnek MA- és MSc-szakra, akik koruk miatt nyelvvizsga nélkül kapták meg alapszakos diplomájukat. A könnyítésnek az érintettek örülnek, a késlekedés miatt azonban a legtöbben lemaradtak az idei felvételiről.
A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara nyílt napot, felvételi tájékoztatót tart a 2013.
Érdekes infografikát találtunk a mesterszakos diploma értékéről: mi a ti véleményetek? Megéri továbbtanulni az alapképzés után?
Hétfő este hozta nyilvánosságra a 2012-es felvételi jelentkezési adatait az Oktatási Hivatal. Az első helyes jelentkezők száma alapján idén a legnépszerűbb mesterszak a vezetés és szervezés, a nemzetközi tanulmányok, valamint a kommunikáció és médiatudomány lett. A lista aligha lepte meg a felvételizőket, ezek a képzések évek óta több ezer BA- és BSc--diplomást vonzanak.
2011-ben összesen 25 506-an döntöttek úgy, hogy főiskolai, BA- vagy BSc-diplomájuk után továbbtanulnak.
Több mint 7800 BA- és BSc-diplomás hallgatót vettek fel mesterképzésre idén: a legnépszerűbbek a tanári szakok, de a nemzetközi tanulmányok, a kommunikáció és médiatudomány, a vezetés és szervezés, valamint a pszichológia is bekerült a top ötbe.
Egyre kevesebben érdeklődnek a tanári mesterszakok iránt: míg a Debreceni Egyetemen néhány évvel ezelőtt százötven-kétszáz nappali tagozatos hallgató volt a pedagógusképzéseken, idén már csak hatvan-hetven.
Egyre népszerűbbek a mesterképzések - kérdés azonban, kinek érdemes továbbtanulnia az alapképzés után, és mennyit ér a magasabb szintű diploma.
Tízből négy elsőéves hallgató külföldön is szeretne tanulni, minden második gólya a hároméves alapképzés után mesterszakra is jelentkezne, a diploma megszerzése után jelentős részük multicégnél dolgozna – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola diplomás pályakövetési vizsgálatából.
Több mint 13 ezren jelentkeztek 2011 legnépszerűbb alapszakjára: a gazdálkodás és menedzsment képzést a turizmus és vendéglátás, a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing követi, vagyis a legtöbb hallgatót vonzó szakok listája idén sem változott jelentősen. A legfrissebb jelentkezési adatok.
Több mint hétezren jelentkeztek tanári mesterszakra, amelyet - az előző évekhez hasonlóan - idén is a vezetés és szervezés, a nemzetközi tanulmányok, a pénzügy, a kommunikáció és a marketing követ a legnépszerűbb mesterképzések listáján. Összesen 25 506-an döntöttek úgy, hogy főiskolai, BA- vagy BSc-diplomájuk megszerzése után továbbtanulnak.
Az európai felsőoktatási rendszereket egységes szerkezet felé kell elmozdítani, és erősíteni kell az együttműködést a felsőoktatási intézmények között - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön Gödöllőn.
Négy alapszakot, hat mesterszakot és tizennégy felsőfokú szakképzést töröltek a 2011-es felvételi eljárás során választható képzések közül az egyetemek és főiskolák – ezek már biztosan nem indulnak 2011 szeptemberében, vagyis jelentkezni sem lehet rájuk.