Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2017-es mesterszakos felvételin

Február 15-ig jelentkezhettetek a 2017-es felvételire, az eredményekre azonban még pár hónapot várnotok kell. De ebben az időszakban is van tennivalótok, hogy biztosan bekerüljetek a kiválasztott szakra.

  • Eduline
Shutterstock

Végzős, nyelvszakos hallgatóként szeretnék érdeklődni, hogy a 6 félév során megszerzett tanulmányi átlagok beszámítanak-e a vitt pontokba a mesterképzésre való jelentkezésnél? A Debreceni Egyetem germanisztika alapszakáról szeretnék fordító és tolmács mesterszakra jelentkezni.

A felvételin legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, a minimumponthatár 50. Ez nem jelenti azt, hogy az 50 pont megszerzésével már bekerülhettek az MA- vagy MSc-szakra, hanem azt, hogy 50-nél kevesebb ponttal sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges mesterképzést nem kezdhettek el.Erre a 10 mesterképzésre jelentkeztetek a legtöbbenA felvételi azoknak is kihívás, akik már szereztek egy diplomát. Itt vannak a legkeresettebb mesterszakok. Az egyetemisták gyakran mondják, hogy mesterképzésre nehezebb bekerülni, mint az alapképzésre. Mi összeszedtük, mi az a 10 mesterképzés, amire tényleg igazán nehéz lesz bekerülni. Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi jelentkezési statisztikáit: ma a 10 legnépszerűbb osztatlan képzést mutatjuk meg nektek.

Az, hogy a megszerezhető 100 pontba mi számít bele, az nagyban függ az egyes egyetemektől és a megjelölt szaktól.

Azok a szempontok, amelyek közül általában válogatnak az egyetemek:

- záróvizsga eredménye

- oklevél átlaga

- nyelvvizsga

- felsőoktatási tanulmányi pontok átlaga

- szóbeli vagy írásbeli felvételi vizsga eredménye, vagy beadandó felvételi portfólió minősége

- gyakorlati vizsga vagy szakmai alkalmassági vizsga

- szakmai gyakorlat teljesítménye

- motivációs beszélgetés

Emellett még többletpontot kaphattok hátrányos helyzetért, fogyatékosság esetén, illetve gyermekgondozásért. Ezekre az egyetemek minimum 1, maximum 10 pontot adhatnak.

Túry Gergely

A kérdésben szereplő Debreceni Egyetemen induló fordító és tolmács mesterszak követelménye a megfelelő alapképzési diploma, egy felsőfokú és egy középfokú nyelvvizsga megléte (egyik sem a jelentkező anyanyelvéből). A jelentkezés után az intézmény írásbeli felvételi vizsga formájában ellenőrzi a jelentkező nyelvtudását a megjelölt két nyelvből. Amennyiben azonban más egyetemen is ugyanerre a mesterszakra jelentkezik valaki, érdemes utánanézni az adott intézmény honlapján, nem tér-e el a követelményrendszere az előbb leírtaktól.Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-benElstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.