2023 első öt hónapja alapján a leggyakrabban a szakmunka, az adminisztráció, asszisztensi és irodai, valamint a fizikai, segéd és betanított munka területére keresnek a cégek diák munkaerőt.
Növekedtek a bérek, megváltozott a munkavállalás mögötti motiváció és a többség otthonról dolgozna – mutatjuk, milyen sajátosságai vannak a munkaerőpiacnak a diákmunka terén.
Több mint 26 ezer – túlnyomórészt középiskolás - diák vállalt nyári munkát 2022 júliusában és augusztusában a Nyári diákmunka program keretein belül, ennél azonban még többen lehetnek, akik diákszövetkezetek segítségével találtak maguknak állást a nyári szünidő idejére. Hasonló „dömping” várható az alig néhány hét múlva kezdődő nyári szünidőben is, hiszen az idén meghirdetett nyári munkákra a legtöbb diákszövetkezet vagy állásportál oldalán már hetek óta jelentkezhettek. Mutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók, ha idén először vállalnátok diákmunkát.
Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai alapján idén jobban fizet a diákmunka, mint tavaly nyáron. A legmagasabb órabért a call centerekben vagy IT-területen dolgozók remélhetik.
Egy friss kutatásból nemcsak az derült ki, hogy a 18-25 évesek tudatosan terveznek, ha (diák)munkáról van szó, hanem az is, hogy komoly elképzeléseik vannak a fizetésről.
A programban 16-25 év közötti, nappali tagozatos diákok vehetnek részt, az önkormányzatok és a mezőgazdaságban, turizmusban, vendéglátásban működő vállalkozások a bérükhöz kérhetnek állami támogatást.
Budapesten kereshetnek a legjobban a diákmunkások, az átlagos órabér idén 1600 forint. A Balatonnál és Nyugat-Magyarországon sem sokkal alacsonyabbak az órabérek, 1500 forint körül mozognak.
A nyári munkát vállaló diákok közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak, bejelentésükre, adózásukra - a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével - ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalóra, és rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak kedvezménye - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).