Eddig 28 ezren jelentkeztek az állami diákmunka programra, amire 3,5 milliárdot költ a kormány

80 százalékuk önkormányzatoknál dolgozik.

  • Eduline/MTI

„Óriási az érdeklődés a nyári diákmunka program iránt, a részvevők száma meghaladta a 28 ezer 200-at a tervezett 26-27 ezerrel szemben” – fogalmazott Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az állami médiában. Elmondása alapján a kormány az idén 3,5 milliárd forint támogatást biztosít a nyári diákmunka programra, „a vármegyéknél maradt tartalék forrás terhére bővítették a nyári diákmunka program lehetőségét”.

Az államtitkár elmondása alapján idén is a programban résztvevők 80 százalékát az önkormányzatok foglalkoztatják, emellett fogadtak diákokat mezőgazdasági vállalkozások is, és mintegy 5 ezren a turisztika, vendéglátás területén helyezkedtek el. Ahogyan korábban írtunk róla, az egy évtizede működő, júliusban kezdődő nyári diákmunka program során a munkáltatók elsősorban bértámogatásra pályázhatnak. A sikeresen pályázók legfeljebb 2 hónap időtartamra, napi 6 órányi munkavégzéshez kapcsolódó munkabért kaphatnak és maximum 222 ezres havi bérrel lehet számolni a támogatás igénylésekor.

Ha a 3,5 milliárdos támogatást elosztjuk a jelentkezőszámmal, akkor átlagosan 124 ezres állami támogatás jut egy jelentkező munkahelyére. Ha a korábban kommunikált adatokat nézzük, mely szerint adófizetői bértámogatásokra tíz év alatt mintegy 27 milliárdot költöttek és ezzel több mint 267 ezer tanuló ment el dolgozni, akkor átlagosan 101 ezres összeg jön ki az egy dolgozó diákra elköltött közpénz terén.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI)

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.