80 százalékuk önkormányzatoknál dolgozik.
„Óriási az érdeklődés a nyári diákmunka program iránt, a részvevők száma meghaladta a 28 ezer 200-at a tervezett 26-27 ezerrel szemben” – fogalmazott Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az állami médiában. Elmondása alapján a kormány az idén 3,5 milliárd forint támogatást biztosít a nyári diákmunka programra, „a vármegyéknél maradt tartalék forrás terhére bővítették a nyári diákmunka program lehetőségét”.
Az államtitkár elmondása alapján idén is a programban résztvevők 80 százalékát az önkormányzatok foglalkoztatják, emellett fogadtak diákokat mezőgazdasági vállalkozások is, és mintegy 5 ezren a turisztika, vendéglátás területén helyezkedtek el. Ahogyan korábban írtunk róla, az egy évtizede működő, júliusban kezdődő nyári diákmunka program során a munkáltatók elsősorban bértámogatásra pályázhatnak. A sikeresen pályázók legfeljebb 2 hónap időtartamra, napi 6 órányi munkavégzéshez kapcsolódó munkabért kaphatnak és maximum 222 ezres havi bérrel lehet számolni a támogatás igénylésekor.
Ha a 3,5 milliárdos támogatást elosztjuk a jelentkezőszámmal, akkor átlagosan 124 ezres állami támogatás jut egy jelentkező munkahelyére. Ha a korábban kommunikált adatokat nézzük, mely szerint adófizetői bértámogatásokra tíz év alatt mintegy 27 milliárdot költöttek és ezzel több mint 267 ezer tanuló ment el dolgozni, akkor átlagosan 101 ezres összeg jön ki az egy dolgozó diákra elköltött közpénz terén.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
