80 százalékuk önkormányzatoknál dolgozik.
„Óriási az érdeklődés a nyári diákmunka program iránt, a részvevők száma meghaladta a 28 ezer 200-at a tervezett 26-27 ezerrel szemben” – fogalmazott Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az állami médiában. Elmondása alapján a kormány az idén 3,5 milliárd forint támogatást biztosít a nyári diákmunka programra, „a vármegyéknél maradt tartalék forrás terhére bővítették a nyári diákmunka program lehetőségét”.
Az államtitkár elmondása alapján idén is a programban résztvevők 80 százalékát az önkormányzatok foglalkoztatják, emellett fogadtak diákokat mezőgazdasági vállalkozások is, és mintegy 5 ezren a turisztika, vendéglátás területén helyezkedtek el. Ahogyan korábban írtunk róla, az egy évtizede működő, júliusban kezdődő nyári diákmunka program során a munkáltatók elsősorban bértámogatásra pályázhatnak. A sikeresen pályázók legfeljebb 2 hónap időtartamra, napi 6 órányi munkavégzéshez kapcsolódó munkabért kaphatnak és maximum 222 ezres havi bérrel lehet számolni a támogatás igénylésekor.
Ha a 3,5 milliárdos támogatást elosztjuk a jelentkezőszámmal, akkor átlagosan 124 ezres állami támogatás jut egy jelentkező munkahelyére. Ha a korábban kommunikált adatokat nézzük, mely szerint adófizetői bértámogatásokra tíz év alatt mintegy 27 milliárdot költöttek és ezzel több mint 267 ezer tanuló ment el dolgozni, akkor átlagosan 101 ezres összeg jön ki az egy dolgozó diákra elköltött közpénz terén.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI)
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
