Egyre kevesebbet tudnak félretenni a pályakezdő fiatalok, sokuknak nem férne bele egy nagyobb kiadás

Önálló élet, pályakezdés, infláció, drágulás - idén jelentősen kevesebbet tesznek félre a fiatalok az előző évi adatokhoz képest. A 18-25 éves korosztály többségének maximum 100.000 forint félre tett pénze van.

A Pályakezdő Index reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a fiatalok többségének egy hónapnyi jövedelem megtakarítása sincsen. A Work Force HR szolgáltató megbízásából készült felmérés a pályakezdő 18-25 éves korosztály pénzügyi szokásait vizsgálta 500 fiatal felnőtt megkérdezésével.

A felmérésből kiderült, hogy az ebbe a korosztályba tartozó fiatalok nagy része mindössze százezer forintnyi, vagy annál kevesebb megtakarítással rendelkezik. 17 százalékuknak van 100 és 200 ezer forint között félretett pénzük, azoknak az aránya pedig, akiknek ennél több van, mindössze a válaszadók 8 százaléka.

A megtakarítási összegeken kívül a kutatás arra is rávilágított, hogy a felmérésben résztvevők közel fele, 45%-a kevesebbet tud idén félretenni, mint az előző évben. Ennek oka elsősorban az infláció és a megdrágult létminimum, melyek következtében a megkérdezettek 57 százalékának csökkenteni kellett a kiadásain, amit legtöbbször a szórakozásra szánt pénzből igyekeztek lecsípni. Ezt követi az élelmiszeren és a ruházkodáson való spórolás.

A helyzet azért is nehéz, mert épp ez az a korosztály, akik már az önálló jövőt tervezik, a gazdasági helyzet miatt viszont nehezen tudnak csak spórolni.

A legtöbb pályakezdő fiatal - a megkérdezettek 43%-a - egyébként öt éven belül autót szeretne vásárolni  de sokuknak egy nagyobb utazás is tervben lenne. Emellett már gondolnak lakás vagy ház vásárlására, illetve az esküvő tervezésére, ami szintén költséges, és sokan már évekkel a nagy nap előtt elkezdenek rá félretenni. A válaszadóknak viszont csak 23 százaléka válaszolta azt, hogy a jelenlegi helyzetek mellett is szeretné megvalósítani a nagyobb kiadásait.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.