A fő motiváció a pénzkeresés, a munkahely kiválasztásakor ugyanakkor már más legfontosabb szempont. Mire tippeltek?
A helyes válasz, a rugalmas munkaidő - legalábbis ez derül ki a Work Force Kft. felméréséből. A válaszadók 96 százaléka jelezte, hogy a nyári szünet legalább egy részét munkával töltené majd, és 85,5 százalékuk a pénzkeresést jelölte meg fő motivációnak.
A legtöbben idén nyáron is a kereskedelemben helyezkednének el, a kérdőívet kitöltők 67,5 százaléka jelezte ezt. A vendéglátás, turizmust a diákok 53,6 százaléka választaná, és valamivel több mint 40 százalékuk kipróbálná azt is, hogy milyen a munka irodai - írják.
A felmérésben arra is kitértek, a válaszadók majdnem 29 százaléka jelezte, hogy megtakarításként tekint a diákmunkával keresett pénzre, így félretenné azt. A kérdőívet kitöltők 14,5 százaléka jogosítvány vagy nyelvvizsga megszerzésére költi a nyári keresetét és 12,7-12,7 százalékuk szánja szórakozásra, valamint mindennapi kiadásokra a munkával szerzett összeget.
Mennyibe kerül egy jogosítvány? Nem olcsó, itt olvashattok róla bővebben.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
