Fesztiválmunkák helyett, többek között irodai vagy áruházi álláslehetőségekből válogathatnak a diákok.
Az ország egyik legnagyobb diákszövetkezetének felmérése szerint ahhoz képest, hogy a nyári hónapok és a fesztiválszezon alatt mintegy 4,887 milliárd forint munkabért fizettek ki a tanulmányaik mellett munkát vállaló 14-18 ezer diáknak, van olyan régió, ahol ez az arány szeptemberben alig, mindössze 10-15 százalékkal marad el a nyári csúcstól.
Ennek oka főként az emelkedő költségekben rejlik, hiszen, míg a Meló-Diák 2021 végén végzett felmérésében a megkérdezettek háromnegyede mondta azt, hogy szívesen dolgozik a tanulás mellett, a mostani helyzetben ez az arány magasabb lehet. A szervezet vezérigazgatója szerint "a kiadások - például az albérleti díjak - olyan ütemben emelkedtek, hogy valószínűleg egyre több az olyan főiskolás és egyetemista, aki rendszeres munkával egészíti ki bevételeit".
A diákmunkák "népszerűségéhez" az is hozzájárulhat, hogy a nyári munkák átlagos órabére 2022-ben már meghaladta az 1500 forintot, és azóta is tovább emelkedik. Ez az összeg a Meló-Diák szerint nem csak az idei minimál-órabér 1150 forintos összegét haladja meg, de megfelel az elvárásoknak is, hiszen a korábban már említett, 2021-es felmérésükben a diákok 1150 és 1500 forint között határozták meg az "elfogadható órabér" összegét.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
