Egyre többen vállalnak diákmunkát, a bérek viszont emelkednek az infláció miatt

Fesztiválmunkák helyett, többek között irodai vagy áruházi álláslehetőségekből válogathatnak a diákok.

  • Eduline/MTI

Az ország egyik legnagyobb diákszövetkezetének felmérése szerint ahhoz képest, hogy a nyári hónapok és a fesztiválszezon alatt mintegy 4,887 milliárd forint munkabért fizettek ki a tanulmányaik mellett munkát vállaló 14-18 ezer diáknak, van olyan régió, ahol ez az arány szeptemberben alig, mindössze 10-15 százalékkal marad el a nyári csúcstól.

Ennek oka főként az emelkedő költségekben rejlik, hiszen, míg a Meló-Diák 2021 végén végzett felmérésében a megkérdezettek háromnegyede mondta azt, hogy szívesen dolgozik a tanulás mellett, a mostani helyzetben ez az arány magasabb lehet. A szervezet vezérigazgatója szerint "a kiadások - például az albérleti díjak - olyan ütemben emelkedtek, hogy valószínűleg egyre több az olyan főiskolás és egyetemista, aki rendszeres munkával egészíti ki bevételeit".

A diákmunkák "népszerűségéhez" az is hozzájárulhat, hogy a nyári munkák átlagos órabére 2022-ben már meghaladta az 1500 forintot, és azóta is tovább emelkedik. Ez az összeg a Meló-Diák szerint nem csak az idei minimál-órabér 1150 forintos összegét haladja meg, de megfelel az elvárásoknak is, hiszen a korábban már említett, 2021-es felmérésükben a diákok 1150 és 1500 forint között határozták meg az "elfogadható órabér" összegét.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna