Mától jelentkezhettek a kormány nyári diákmunka programjára

Feltéve persze, ha 16-25 év közötti diákok vagytok.

  • Székács Linda

Elindult a jelentkezés a kormány által meghirdetett nyári diákmunka programra.

A nyári diákmunka programba azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik:

  • 16-25 év közötti nappali tagozaton tanuló diákok
  • szolgáltatást kérőként kérték nyilvántartásba vételüket és
  • foglalkoztatásra irányuló, vagy vállalkozási jogviszonnyal nem rendelkeznek.

- írják a honlapon.

Mi ez?

A nyári diákmunka programot a kormány először tíz éve, 2013-ban indította el, és azóta minden nyár elején meghirdeti. A program célja a „fiatalkori inaktivitás csökkentése”, illetve, hogy a 16-25 év közöttiek minél hamarabb munkatapasztalatot szerezzenek és saját jövedelemhez jussanak.

„A nyári diákmunka program támogatást nyújt a területi, települési önkormányzatoknak és önkormányzati alaptevékenységet végző intézményeiknek, továbbá egyházi jogi személyeknek, illetve a mezőgazdaság, valamint a turizmus és vendéglátás területén működő vállalkozásoknak a július-augusztus hónapokban foglalkoztatott diákok bruttó béréhez, így ezek a szervezetek a nyári hónapokra megnövekedő munkaerő-igényük kielégítésére előnyben részesíthetik a diákokat, egyetemi hallgatókat” - teszik hozzá.

Akkor sem kell viszont megijednetek, ha ebből a programból esetleg kiszorultok, hiszen a piaci alapon működő diákszövetkezetek rengeteg nyári munka lehetőséggel várnak benneteket a fővárosban és vidéken egyaránt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.