Elfogadhatatlannak tarják az 1000 forintos órabért a diákmunkások

A diákmunkások nagyjából fele a lakhatási költségekre teszi félre a fizetését – többek között ez derült ki egy friss felmérésből.

  • Eduline

A megkérdezettek 90 százaléka korábban is vállalt már diákmunkát, többségük tanév közben is. Leginkább a pénzkereseti lehetőség miatt, de a tapasztalatszerzés, a függetlenedés és a karriertámogatás is fontos szempont - derül ki a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Állásbörzét szervező Műegyetemi Hallgatói Kft. által készített kutatásból. Több száz, 16 és 24 év közötti diákot, egyetemistát kérdeztek meg arról, mi alapján választanak maguknak nyári munkát, és mire költik a bérüket.

A legtöbb diákmunkás minimum 1500 és 2000 forint közötti órabért vár el, az 1000 forintos vagy annál alacsonyabb órabért elfogadhatatlannak tartják. Kiderült az is, hogy az éjszakai és korán keléssel járó munkák kevésbé népszerűek a megkérdezettek körében (38,1% és 45,9%), a többség (62,3%) pedig a speciális időszakok közül a hétvégi munkát vállalná szívesen.

A legtöbben irodai munkakörben szeretnének elhelyezkedni, de a szórakoztatóipar – fesztiválok, hostesskedés – is népszerű. Fizikai jellegű munkát kevesebben választanának, a legkevésbé preferált munka a takarítás, a gyári munka és a fűnyírás.

Meglepő, de a válaszadóknak csak 23,4 százaléka mondta azt, hogy kizárólag hivatalosan bejelentett munkát vállalna.

A fizetést a válaszadók 45,1 százaléka szórakozásra költi, de a többség valamilyen konkrét céllal vagy cél nélkül részben, vagy egészben félre is teszi azt. A legtöbben (48 százalék) lakhatási kiadásaikra fordítanák. Az egyéb válaszok között további konkrét célok jelentek meg, például a laptop vásárlása és a jogosítvány megszerzése.

Önkéntes munkát mindössze a megkérdezettek alig tizede tervez vállalni, többségük táboroztatásban segít. A klasszikus, karitatív tevékenységek (idősgondozás, Vöröskereszt vagy egyéb alapítványnál való segítségnyújtás, menekültek támogatása) kevésbé népszerűek a 16-24 évesek körében.A kutatásban részt vevők majdnem 40 százaléka szívesen vállalna külföldön is munkát az idei nyáron. A legtöbben az EU-ban vagy valamilyen európai országban helyezkednének el, amit Észak-Amerika követ, Ázsia és Afrika viszont a kevésbé kedvelt célpontok közé tartoznak diákmunka szempontjából.

A külföldi munkavállalást befolyásoló legfontosabb tényezők a szálláshelyhez köthetőek. Elvárás, hogy a munkáltató segítse a folyamatot (4,25), illetve vállalja át annak költségeit (4,19). Az ország turisztikai vonzerője és az, hogy legyen tengerpartja, kevésbé befolyásoló tényező. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.