Elfogadhatatlannak tarják az 1000 forintos órabért a diákmunkások

A diákmunkások nagyjából fele a lakhatási költségekre teszi félre a fizetését – többek között ez derült ki egy friss felmérésből.

  • Eduline

A megkérdezettek 90 százaléka korábban is vállalt már diákmunkát, többségük tanév közben is. Leginkább a pénzkereseti lehetőség miatt, de a tapasztalatszerzés, a függetlenedés és a karriertámogatás is fontos szempont - derül ki a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet és a Műegyetemi Állásbörzét szervező Műegyetemi Hallgatói Kft. által készített kutatásból. Több száz, 16 és 24 év közötti diákot, egyetemistát kérdeztek meg arról, mi alapján választanak maguknak nyári munkát, és mire költik a bérüket.

A legtöbb diákmunkás minimum 1500 és 2000 forint közötti órabért vár el, az 1000 forintos vagy annál alacsonyabb órabért elfogadhatatlannak tartják. Kiderült az is, hogy az éjszakai és korán keléssel járó munkák kevésbé népszerűek a megkérdezettek körében (38,1% és 45,9%), a többség (62,3%) pedig a speciális időszakok közül a hétvégi munkát vállalná szívesen.

A legtöbben irodai munkakörben szeretnének elhelyezkedni, de a szórakoztatóipar – fesztiválok, hostesskedés – is népszerű. Fizikai jellegű munkát kevesebben választanának, a legkevésbé preferált munka a takarítás, a gyári munka és a fűnyírás.

Meglepő, de a válaszadóknak csak 23,4 százaléka mondta azt, hogy kizárólag hivatalosan bejelentett munkát vállalna.

A fizetést a válaszadók 45,1 százaléka szórakozásra költi, de a többség valamilyen konkrét céllal vagy cél nélkül részben, vagy egészben félre is teszi azt. A legtöbben (48 százalék) lakhatási kiadásaikra fordítanák. Az egyéb válaszok között további konkrét célok jelentek meg, például a laptop vásárlása és a jogosítvány megszerzése.

Önkéntes munkát mindössze a megkérdezettek alig tizede tervez vállalni, többségük táboroztatásban segít. A klasszikus, karitatív tevékenységek (idősgondozás, Vöröskereszt vagy egyéb alapítványnál való segítségnyújtás, menekültek támogatása) kevésbé népszerűek a 16-24 évesek körében.A kutatásban részt vevők majdnem 40 százaléka szívesen vállalna külföldön is munkát az idei nyáron. A legtöbben az EU-ban vagy valamilyen európai országban helyezkednének el, amit Észak-Amerika követ, Ázsia és Afrika viszont a kevésbé kedvelt célpontok közé tartoznak diákmunka szempontjából.

A külföldi munkavállalást befolyásoló legfontosabb tényezők a szálláshelyhez köthetőek. Elvárás, hogy a munkáltató segítse a folyamatot (4,25), illetve vállalja át annak költségeit (4,19). Az ország turisztikai vonzerője és az, hogy legyen tengerpartja, kevésbé befolyásoló tényező. 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.