Könnyen megtörténhet, hogy egy államilag finanszírozott képzésre felvett hallgató a második tanév elején - rossz eredményei miatt - már csak költségtérítésesként folytathatja a tanulmányait. Hogyan kell értelmezni a szabályokat, és kik mentesülnek az átsorolás alól?
Beszigorított a moszkvai oktatási hivatal: megszüntette az egyik fővárosi középiskola akkreditációját, a kilencedik évfolyamos diákok jelentős része ugyanis legalább egy tantárgyból bukásra áll, négyes-ötös tanuló pedig alig akad az intézményben.
Bármelyik hallgató kérhet másik vizsgáztatót vagy bizottságot, ha tanára már többször megbuktatta, sőt a tanulmányi osztály azt is engedélyezheti, hogy a bukdácsoló egyetemisták és főiskolások – ha indokolt – a szorgalmi időszakban vizsgázzanak le. Mit lehet tenni, ha az oktató nem igazságosan osztályoz, és mikor szüntethetik meg a felsőoktatási intézmények a hallgatók jogviszonyát?
Előremutatónak és pozitívnak nevezte az új felsőoktatási törvényről folytatott pénteki egyeztetést az MTI-nek nyilatkozva a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Nem ért egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a felsőoktatási törvény koncepciójának legújabb változatával, és felszólítja az oktatási államtitkárságot, hogy a szerinte jelen formájában lassan már vitára is alkalmatlan előterjesztést teljes körű átdolgozásra vonja vissza.
Hiába hirdetett „kvázi nemzeti konzultációt” november elején az oktatási államtitkárság, az új felsőoktatási törvény tervezetének január 4-i – szerkesztőségünk birtokába jutott – változatában jóformán nyoma sincs az egyeztetéseknek. A hallgatók továbbra sem számíthatnak a képviseleti arány növelésére, a bukdácsoló egyetemisták négy vizsga után pedig végleg elbúcsúzhatnak a szakjuktól. A jogszabályról a tervezettnél korábban, április helyett január végén tárgyal a kormány.
December eleje óta nem egyeztetett az új felsőoktatási törvény tervezetéről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával az oktatási államtitkárság, pedig a HÖOK új elnöke szerint lenne miről beszélniük. Nagy Dávid szerint a koncepció legújabb változatában szereplő hallgatói képviseleti rendszer „rosszabb, mint az eredeti”, de „nagyobb itt a baj, mint hogy csak képviseleti arányokról kelljen vitatkozni”. Interjú.
Önmagának mondott ellent Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár: decemberben úgy nyilatkozott, hogy azok a hallgatók, akiket tanulmányi okok miatt bocsátanak el valamelyik egyetemről vagy főiskoláról, később felvételizhetnek korábbi szakjukra. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának január 4-i változatában ezzel ellentétben már az szerepel: az elbocsátott hallgatók egyik hazai felsőoktatási intézmény azonos szakjára sem adhatják be a jelentkezésüket.
Sem az érettségi vizsga szigorítását, sem a hatvanórás kötelező közösségi munkát nem tartja jó és értelmezhető lépésnek a Pedagógusok Szakszervezete. Közelményükben az áll: az újból bevezetendő gyógypedagógiai osztályok megnehezítenék a diákok kiemelkedését, a tankönyvek ingyenessé tétele pedig "megszünteti a tankönyvpiacot".
A tantárgyújrafelvételek és vizsgalehetőségek számának korlátozása váltotta ki a legnagyobb felháborodást az új felsőoktatási törvény tervezett változásaival kapcsolatban. Bár a vitás pont egyelőre kikerült a törvénytervezetből, a minisztérium nem állt el szándékától: a kérdést később rendelettel szabályozzák majd. Utánanéztünk, a jelenlegi rendszerben hogyan lehet „kibukni” a legnagyobb hazai egyetemekről.
Igazolatlan hiányzásért és rossz magatartásért egyetlen diáknak sem lehet egyest adni, az el nem készített házi feladatért és az üresen hagyott tesztlapokért azonban joggal jár az elégtelen. Mi alapján dönthetnek a tanárok a félévi és év végi jegyekről? Megnézhetik-e a szülők a kijavított dolgozatokat? És mit tehetnek a tanulók, ha úgy érzik, ok nélkül buktatták meg őket?
A Jobbik több ponton egyetért a felsőoktatási törvény Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által bemutatott koncepciójával, amelyhez képest a párt visszalépésként értékeli a javaslat egyes elemeit kritizáló Pokorni Zoltán és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőinek megállapodását.
Van, ahol egyszer sem lehet pótvizsgázni, és van, ahol annyiszor ülnek le a vizsgáztató tanár elé a hallgatók, ahányszor csak akarnak: nem mindegy, hogy melyik ország felsőoktatási intézményébe járunk, a vizsgaidőszakra vonatkozók szabályok ugyanis mindenhol különbözőek.
Már több mint negyvennyolcezer támogatója van a „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” nevű Facebook-csoportnak. A törvénykoncepció bemutatása után pár nappal egy másik csoportot is létrehoztak a közösségi oldalon – a „Támogatjuk a kormány által kijelölt irányt a felsőoktatásban” nevű kezdeményezéshez eddig hatvanan csatlakoztak.
Közzétette az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvény vitaanyagát; az 51 oldalas dokumentum szerint felülvizsgálandó a 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer, osztatlan képzésben valósulna a pedagógusképzés, és két emelt szintű vizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.
Az új felsőoktatási törvény koncepciója szerint egy tárgyat maximum kétszer lehetne felvenni és ehhez 2-2 vizsgalehetőség járna, ha így sem megy át a diák akkor elbúcsúzhat az intézményétől.
Az utóbbi évek leggyengébb eredményét érték el a Kovászna megyei végzősök az idei érettségin: az előzetes eredmények szerint a tanulók több mint negyede megbukott, két iskolában pedig minden diák.
Az iskolarendszerű szakképzés alsó korhatárának csökkentését kezdeményezik szülői szervezetek. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) levélben fordult Arató Gergely oktatási államtitkárhoz és Szűcs Erika munkaügyi miniszterhez, hogy a 14 éves diákok is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe a jelenlegi 16 éves korhatár eltörlésével - adta hírül a HRportal.
