Egy nem működő fénysorompó és a buszsofőr rossz döntése miatt 16-an haltak meg 43 évvel ezelőtt a szárazréti buszbalesetben Székesfehérváron. Az áldozatok között volt hét diák is, akik éppen az iskolából tartottak hazafelé.
1982. szeptember 9-e egy átlagos délutánnak indult Székesfehérváron. A 37-es buszra a Palotai úton és a szárazréti iskolánál szálltak fel az iskolások, akik az órák után éppen hazafelé tartottak. Aznap azonban a Farkasvermi úton a vasúti átjáróban nem működött a fénysorompó.
József, a busz rutinosnak számító sofőrje, aki addig a napig több millió kilométert vezetett le baleset nélkül, megállt, és ahogyan a KRESZ előírja, körbenézett és meglátta a közeledő vonatot. Ekkor azonban rátaposott a gázpedálra, mert azt hitte, hogy akkora a busz és az intercity közötti távolság, hogy még átér a síneken, de tévedett.
A mozdonyvezető hiába húzta meg a vészféket, az ütközést már nem lehetett elkerülni. Az Ikarus szó szerint kettészakadt, és a hátsó része, ahol a gyerekek többsége utazott, a töltés melletti füves területre repült. A segítség hamar érkezett, hiszen a közelben épp balesetvédelmi továbbképzést tartottak rendőröknek és volános dolgozóknak. Az egyik rendőr a saját gyerekét is megtalálta az áldozatok között.
A balesetben a 25 utas közül 16-an haltak meg. Az elhunytak között nyolc gyerek - hét iskolás és egy 9 hónapos kisbaba - is volt. Hatan pedig könnyebb vagy súlyosabb sérüléseket szereztek. József túlélte a balesetet, de a bíróság később hat év fogházra ítélte és örökre eltiltotta a vezetéstől.
A tragédia pedig a Vigyázat! Vasúti átjáró című közlekedési oktatófilmbe is bekerült, amit a YouTube-on is meg tudtok nézni.
(Nyitóképünk illusztráció)
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
