Egy nem működő fénysorompó és a buszsofőr rossz döntése miatt 16-an haltak meg 43 évvel ezelőtt a szárazréti buszbalesetben Székesfehérváron. Az áldozatok között volt hét diák is, akik éppen az iskolából tartottak hazafelé.
1982. szeptember 9-e egy átlagos délutánnak indult Székesfehérváron. A 37-es buszra a Palotai úton és a szárazréti iskolánál szálltak fel az iskolások, akik az órák után éppen hazafelé tartottak. Aznap azonban a Farkasvermi úton a vasúti átjáróban nem működött a fénysorompó.
József, a busz rutinosnak számító sofőrje, aki addig a napig több millió kilométert vezetett le baleset nélkül, megállt, és ahogyan a KRESZ előírja, körbenézett és meglátta a közeledő vonatot. Ekkor azonban rátaposott a gázpedálra, mert azt hitte, hogy akkora a busz és az intercity közötti távolság, hogy még átér a síneken, de tévedett.
A mozdonyvezető hiába húzta meg a vészféket, az ütközést már nem lehetett elkerülni. Az Ikarus szó szerint kettészakadt, és a hátsó része, ahol a gyerekek többsége utazott, a töltés melletti füves területre repült. A segítség hamar érkezett, hiszen a közelben épp balesetvédelmi továbbképzést tartottak rendőröknek és volános dolgozóknak. Az egyik rendőr a saját gyerekét is megtalálta az áldozatok között.
A balesetben a 25 utas közül 16-an haltak meg. Az elhunytak között nyolc gyerek - hét iskolás és egy 9 hónapos kisbaba - is volt. Hatan pedig könnyebb vagy súlyosabb sérüléseket szereztek. József túlélte a balesetet, de a bíróság később hat év fogházra ítélte és örökre eltiltotta a vezetéstől.
A tragédia pedig a Vigyázat! Vasúti átjáró című közlekedési oktatófilmbe is bekerült, amit a YouTube-on is meg tudtok nézni.
(Nyitóképünk illusztráció)
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
