Így szabályoznák a megújuló KRESZ-ben az elektromos rollerek használatát

Életkorhoz kötnék a használatot és megszabnák, hol lehetne közlekedni a rollerekkel.

Két kategóriára bontanák az elektromos rollereket és aszerint szabályoznák azok használatát az utakon – számolt be a Telex arról a nemrég megszervezett beszélgetésről, amelyet a KRESZ szabályainak frissítése kapcsán szerveztek.

A KRESZ-előírások megújítása miatt csütörtökön háttérbeszélgetést tartott a változásokat előkészítő Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet.

A közlekedési szabályok frissítésén dolgozó csoport a beszélgetés során kitért az elektromos rollerek szabályozására is. Miután július 16-tól kötelezővé tették a biztosításkötést a nagyobb teljesítményű elektromos rollerek, nem volt meglepő, hogy hamarosan a közlekedési szabályokba is bekerül ennek az eszköznek a használata.

Major Róbert ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi kar Közbiztonsági Tanszékvezetője szerint azonban ahhoz, hogy új szabályokat tudjanak rá alkotni, először magukat a járműveket kell definiálni.

Így a jelenlegi elképzelés szerint a jogszabályban motoros rollernek fognak minősülni:

  • az 1000 wattnál kisebb teljesítményű,
  • vagy 35 kilónál könnyebb,
  • síkúton, önerőből 25 km/óra sebességnél nem gyorsabb,
  • legalább kétkerekű, egy tengelyen kormányzott, vezetőjét állva szállító járművek.

A nagy teljesítményű motoros rollerek pedig azok fognak számítani, amelyek meghaladják ezeket a határokat.

Bár a kisebb teljesítményű rollerek használatát nem tervezik jogosítványhoz kötni, azonban az elképzelés szerint csak 12 éves kor felett lehetne azokat használni.

Emellett azt is megszabnák, hogy csak olyan helyeken lehetne a járműveket használni, ahol kerékpározni is szabad. Főútvonalakon pedig csak akkor mehetnek, ha ott van kerékpáros felfestés. Ilyen esetben pedig már kötelező lenne a védőfelszerelés használata is.

A Telex beszámolója szerint az erősebb elektromos rollerek zöme a segédmotor-kategóriába tartozna, ami azt jelentené, hogy a már kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát is.

Ezeknek a rollereknek a legnagyobb sebessége pedig a kategóriának megfelelően 40 km/óra lenne, amivel nem hajthatnának fel gyalog- és kerékpárútra, járdára és kerékpársávra, lakott területen kívül pedig szintén nem mehetnének a kerékpárúton.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.