Így szabályoznák a megújuló KRESZ-ben az elektromos rollerek használatát

Életkorhoz kötnék a használatot és megszabnák, hol lehetne közlekedni a rollerekkel.

Két kategóriára bontanák az elektromos rollereket és aszerint szabályoznák azok használatát az utakon – számolt be a Telex arról a nemrég megszervezett beszélgetésről, amelyet a KRESZ szabályainak frissítése kapcsán szerveztek.

A KRESZ-előírások megújítása miatt csütörtökön háttérbeszélgetést tartott a változásokat előkészítő Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet.

A közlekedési szabályok frissítésén dolgozó csoport a beszélgetés során kitért az elektromos rollerek szabályozására is. Miután július 16-tól kötelezővé tették a biztosításkötést a nagyobb teljesítményű elektromos rollerek, nem volt meglepő, hogy hamarosan a közlekedési szabályokba is bekerül ennek az eszköznek a használata.

Major Róbert ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi kar Közbiztonsági Tanszékvezetője szerint azonban ahhoz, hogy új szabályokat tudjanak rá alkotni, először magukat a járműveket kell definiálni.

Így a jelenlegi elképzelés szerint a jogszabályban motoros rollernek fognak minősülni:

  • az 1000 wattnál kisebb teljesítményű,
  • vagy 35 kilónál könnyebb,
  • síkúton, önerőből 25 km/óra sebességnél nem gyorsabb,
  • legalább kétkerekű, egy tengelyen kormányzott, vezetőjét állva szállító járművek.

A nagy teljesítményű motoros rollerek pedig azok fognak számítani, amelyek meghaladják ezeket a határokat.

Bár a kisebb teljesítményű rollerek használatát nem tervezik jogosítványhoz kötni, azonban az elképzelés szerint csak 12 éves kor felett lehetne azokat használni.

Emellett azt is megszabnák, hogy csak olyan helyeken lehetne a járműveket használni, ahol kerékpározni is szabad. Főútvonalakon pedig csak akkor mehetnek, ha ott van kerékpáros felfestés. Ilyen esetben pedig már kötelező lenne a védőfelszerelés használata is.

A Telex beszámolója szerint az erősebb elektromos rollerek zöme a segédmotor-kategóriába tartozna, ami azt jelentené, hogy a már kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát is.

Ezeknek a rollereknek a legnagyobb sebessége pedig a kategóriának megfelelően 40 km/óra lenne, amivel nem hajthatnának fel gyalog- és kerékpárútra, járdára és kerékpársávra, lakott területen kívül pedig szintén nem mehetnének a kerékpárúton.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.