Mutatjuk, július közepétől milyen szabályok lépnek életbe.
Július 16-tól kötelező biztosítást kötni egyes elektromos rollerekre és segwayekre - hirdette ki április 30-án a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Az elektromos rollerek egységes Európai Uniós szabályozás hiányában rendszeresen fejtörést okoznak a döntéshozóknak, mivel a statisztikák szerint évről évre nő az ezekkel történő károkozások és balesetek száma. Jobb esetben csak egy megkarcolt autóról van szó, rosszabb esetben életveszélyes sérülésekről vagy akár halálos balesetekről.
Vannak országok, ahol ezek miatt betiltották az e-rollerek használatát és bérlését, míg máshol életkorhoz kötik azok használatát, vagy épp kötelező bukósisakot viselni. Nálunk szóba került már a KRESZ átírása is, melynek tervezete szerint 25 km/h végsebességig az elektromos rollerek a kerékpár-kategóriába fognak tartozni, a 25 km/h feletti végsebességű gyorsrollerekre pedig a segédmotoros kerékpár szabályozása vonatkozik majd, ez a módosítás azonban egyelőre még nem történt meg. Feltételezhetően a készülő új KRESZ-ben kapnak majd helyet az ezzel kapcsolatos szabályozások.
Ami viszont változik, hogy az április 30-án kihirdetett rendelkezés szerint július 16-tól kötelező biztosítást kötni azokra az elektromos közlekedési eszközökre, amiknek a tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy saját tömege nagyobb, mint 25 kg, és legalább 14 km/h sebességre képes.
Nem kell biztosítást kötni a 25 kg-nál könnyebb és a 25 km/-t el nem érő járművekre, továbbá a nem elektromos eszközökre. A szabályokról ide kattintva egy ábrát is találtok.
A biztosítóknak június 8-ig kellett kidolgozniuk a kötelező biztosítási csomagjaikat az e-rollerekre, az ajánlatokat tehát már tudjátok böngészni.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
