Mutatjuk, július közepétől milyen szabályok lépnek életbe.
Július 16-tól kötelező biztosítást kötni egyes elektromos rollerekre és segwayekre - hirdette ki április 30-án a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Az elektromos rollerek egységes Európai Uniós szabályozás hiányában rendszeresen fejtörést okoznak a döntéshozóknak, mivel a statisztikák szerint évről évre nő az ezekkel történő károkozások és balesetek száma. Jobb esetben csak egy megkarcolt autóról van szó, rosszabb esetben életveszélyes sérülésekről vagy akár halálos balesetekről.
Vannak országok, ahol ezek miatt betiltották az e-rollerek használatát és bérlését, míg máshol életkorhoz kötik azok használatát, vagy épp kötelező bukósisakot viselni. Nálunk szóba került már a KRESZ átírása is, melynek tervezete szerint 25 km/h végsebességig az elektromos rollerek a kerékpár-kategóriába fognak tartozni, a 25 km/h feletti végsebességű gyorsrollerekre pedig a segédmotoros kerékpár szabályozása vonatkozik majd, ez a módosítás azonban egyelőre még nem történt meg. Feltételezhetően a készülő új KRESZ-ben kapnak majd helyet az ezzel kapcsolatos szabályozások.
Ami viszont változik, hogy az április 30-án kihirdetett rendelkezés szerint július 16-tól kötelező biztosítást kötni azokra az elektromos közlekedési eszközökre, amiknek a tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy saját tömege nagyobb, mint 25 kg, és legalább 14 km/h sebességre képes.
Nem kell biztosítást kötni a 25 kg-nál könnyebb és a 25 km/-t el nem érő járművekre, továbbá a nem elektromos eszközökre. A szabályokról ide kattintva egy ábrát is találtok.
A biztosítóknak június 8-ig kellett kidolgozniuk a kötelező biztosítási csomagjaikat az e-rollerekre, az ajánlatokat tehát már tudjátok böngészni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
