Elegük van a közlekedési balesetekből és a járdákat eltorlaszoló rollertömegekből - legalábbis a lakosság 8 százalékának.
A BBC szerint a városban vasárnap délután tartottak népszavazást az e-rollerekről azt követően, hogy a komoly szabályok és bírságok ellenére sem látszik csökkeni a járművek által okozott és elszenvedett balesetek száma. A népszavazáson mindössze az 1,38 milliós város lakosságának 8 százaléka, körülbelül tehát 103 ezer fő vett részt, akik közül több mint 91 ezren a rollerek betiltása mellett tették le a voksukat.
Párizs volt egyébként az egyik első európai város, ahol bevezették a bérelhető elektromos rollerek és robogók rendszerét, ez viszont a kritikusok, sőt, a város szocialista polgármestere szerint is több kárt okozott, mint hasznot; mert a használóik rendszerint nem tartják be a KRESZ szabályait, baleseteket okoznak, a járdákon hagyott vagy egyszerűen eldobott e-rollerek pedig rendszeresen eltorlaszolják a gyalogutakat. A városvezető szerint ráaádásul amellett, hogy a bérelhető elektromos rollerek "nem túl fenntarthatóak és rengeteg balesetet is okoznak", még drágák is; 10 perc használat ugyanis 4,40 - 5,40 euróba, átszámítva 1800-2300 forintba kerül.
A három fő rollerszolgáltató, a Lime, a Dott és a Tier egyébként különböző kedvezményekkel próbálta rávenni a támogatóikat a szavazásra; vasárnap például egész napra ingyenes fuvarokat kínáltak, a közösségi oldalaikon pedig arra biztatták a városlakókat, hogy szavazzanak mellettük. Az érveik között az is szerepelt, hogy a városban bekövetkező közlekedési baleseteknek csak egy nagyon kis részét okozzák az elektromos rollerek, ez viszont úgy tűnik, nem győzte meg a szavazókat.
Akár uniós szigorítás is jöhet?
A közlekedési balesetekre hivatkozva az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) is szigorú szabályozások bevezetését szorgalmazza. Többek között a rollerek használatát a 16 éves kor betöltéséhez kötnék, a Magyarországon érvényben lévő szabályozásokkal kapcsolatban pedig épp múlt héten írtuk meg, hogy már Lázár János közlekedésügyi miniszter előtt van az a tervezet, amely szerint 25 kilométer/órás maximum sebességű rollereket biciklinek, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítenék.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
