Elegük van a közlekedési balesetekből és a járdákat eltorlaszoló rollertömegekből - legalábbis a lakosság 8 százalékának.
A BBC szerint a városban vasárnap délután tartottak népszavazást az e-rollerekről azt követően, hogy a komoly szabályok és bírságok ellenére sem látszik csökkeni a járművek által okozott és elszenvedett balesetek száma. A népszavazáson mindössze az 1,38 milliós város lakosságának 8 százaléka, körülbelül tehát 103 ezer fő vett részt, akik közül több mint 91 ezren a rollerek betiltása mellett tették le a voksukat.
Párizs volt egyébként az egyik első európai város, ahol bevezették a bérelhető elektromos rollerek és robogók rendszerét, ez viszont a kritikusok, sőt, a város szocialista polgármestere szerint is több kárt okozott, mint hasznot; mert a használóik rendszerint nem tartják be a KRESZ szabályait, baleseteket okoznak, a járdákon hagyott vagy egyszerűen eldobott e-rollerek pedig rendszeresen eltorlaszolják a gyalogutakat. A városvezető szerint ráaádásul amellett, hogy a bérelhető elektromos rollerek "nem túl fenntarthatóak és rengeteg balesetet is okoznak", még drágák is; 10 perc használat ugyanis 4,40 - 5,40 euróba, átszámítva 1800-2300 forintba kerül.
A három fő rollerszolgáltató, a Lime, a Dott és a Tier egyébként különböző kedvezményekkel próbálta rávenni a támogatóikat a szavazásra; vasárnap például egész napra ingyenes fuvarokat kínáltak, a közösségi oldalaikon pedig arra biztatták a városlakókat, hogy szavazzanak mellettük. Az érveik között az is szerepelt, hogy a városban bekövetkező közlekedési baleseteknek csak egy nagyon kis részét okozzák az elektromos rollerek, ez viszont úgy tűnik, nem győzte meg a szavazókat.
Akár uniós szigorítás is jöhet?
A közlekedési balesetekre hivatkozva az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) is szigorú szabályozások bevezetését szorgalmazza. Többek között a rollerek használatát a 16 éves kor betöltéséhez kötnék, a Magyarországon érvényben lévő szabályozásokkal kapcsolatban pedig épp múlt héten írtuk meg, hogy már Lázár János közlekedésügyi miniszter előtt van az a tervezet, amely szerint 25 kilométer/órás maximum sebességű rollereket biciklinek, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítenék.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
