Elegük van a közlekedési balesetekből és a járdákat eltorlaszoló rollertömegekből - legalábbis a lakosság 8 százalékának.
A BBC szerint a városban vasárnap délután tartottak népszavazást az e-rollerekről azt követően, hogy a komoly szabályok és bírságok ellenére sem látszik csökkeni a járművek által okozott és elszenvedett balesetek száma. A népszavazáson mindössze az 1,38 milliós város lakosságának 8 százaléka, körülbelül tehát 103 ezer fő vett részt, akik közül több mint 91 ezren a rollerek betiltása mellett tették le a voksukat.
Párizs volt egyébként az egyik első európai város, ahol bevezették a bérelhető elektromos rollerek és robogók rendszerét, ez viszont a kritikusok, sőt, a város szocialista polgármestere szerint is több kárt okozott, mint hasznot; mert a használóik rendszerint nem tartják be a KRESZ szabályait, baleseteket okoznak, a járdákon hagyott vagy egyszerűen eldobott e-rollerek pedig rendszeresen eltorlaszolják a gyalogutakat. A városvezető szerint ráaádásul amellett, hogy a bérelhető elektromos rollerek "nem túl fenntarthatóak és rengeteg balesetet is okoznak", még drágák is; 10 perc használat ugyanis 4,40 - 5,40 euróba, átszámítva 1800-2300 forintba kerül.
A három fő rollerszolgáltató, a Lime, a Dott és a Tier egyébként különböző kedvezményekkel próbálta rávenni a támogatóikat a szavazásra; vasárnap például egész napra ingyenes fuvarokat kínáltak, a közösségi oldalaikon pedig arra biztatták a városlakókat, hogy szavazzanak mellettük. Az érveik között az is szerepelt, hogy a városban bekövetkező közlekedési baleseteknek csak egy nagyon kis részét okozzák az elektromos rollerek, ez viszont úgy tűnik, nem győzte meg a szavazókat.
Akár uniós szigorítás is jöhet?
A közlekedési balesetekre hivatkozva az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) is szigorú szabályozások bevezetését szorgalmazza. Többek között a rollerek használatát a 16 éves kor betöltéséhez kötnék, a Magyarországon érvényben lévő szabályozásokkal kapcsolatban pedig épp múlt héten írtuk meg, hogy már Lázár János közlekedésügyi miniszter előtt van az a tervezet, amely szerint 25 kilométer/órás maximum sebességű rollereket biciklinek, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítenék.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
