Átírhatják a KRESZ-t az elektromos rollerek miatt

A 25 kilométer/órás maximum sebességű rollereket biciklinek, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítenék. A tervezet már Lázár János közlekedési miniszter előtt van.

  • Eduline

Már a közlekedési minisztérium előtt van a 25 kilométer/órás végsebességű rollereket kerékpárnak, az ennél gyorsabbakat segédmotoros kerékpárnak minősítő KRESZ-módosítás tervezete - mondta a Magyar Nemzetnek Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár.

A tervezet szerint az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályozás illeszkedni fog azokhoz, amit más uniós nagyvárosokban már korábban bevezettek; így tehát a 25 kilométer/órás maximum sebességű elektromos rollerekre a biciklikre kiszabott szabályozások vonatkoznának, például tehát az, hogy hol lehet velük közlekedni, míg az ennél gyorsabbalat segédmotoros kerékpárnak minősítenék, aminek használatához kötelező lenne a bukósisak.

A kategorizálásra legfőképp azért van szükség, mert ha az összes elektromos rollerre ugyanazok a szabályozások vonatkoznának, az tönkretenné a rollermegosztó cégeket, akiknek használói nem hordanak bukósisakot.

A módosítással kapcsolatban a végső döntést Lázár János építési és közlekedési miniszter fogja meghozni.

Az elektromos rollerek használatára a gyakori közlekedési balesetek miatt az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) is szigorú szabályozásokat vezetne be, többek között a használat korhatárát is 14-ről 16 éves korra emelnék.

Erről itt olvashattok bővebben:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.