A gyerekek megismernék az alapvető közlekedési szabályokat.
Új kötelező tárgyat vezethetnek be az iskolákban a közlekedésbiztonság érdekében – tudta meg az Index.
Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság és az Oktatási Hivatal terve szerint az új tantárgy arra készítené fel a gyerekeket, hogy ismerjék a biztonságos gyalogos és kerékpáros közlekedéshez szükséges szabályokat. Ehhez a bpiautusok.hu szerint a Belügyminisztérium szakmai programot, kerettantervet és módszertani anyagokat is készíteni fog, az új tantárgyat pedig akár már a 2023/2024-es tanévben bevezethetik.
Ennek eredményei ugyanakkor Berzai Zsolt rendőr alezredes szerint leghamarabb 5-10 éven belül válnak majd láthatóvá.
„Öt-tíz év kell legalább ahhoz, hogy érződjön a közlekedésbiztonságon a maiaknál felkészültebb, biztonságtudatosabban közlekedő korosztályok jelenléte a közlekedésben” – mondta.
Az alezredes szerint a tárgyból vizsgát is kell majd tenniük a diákoknak, aminek az esetleges sikertelensége a tanulmányi előmenetelt nem befolyásolja majd, de a jogosítvány későbbi megszerzését akadályozhatja. Szerinte a tantárgy célja az, hogy a gyerekek ne azért biciklizhessenek 12 éves koruk után a főúton, mert a KRESZ szabályai szerint megtehetik, hanem azért, mert felkészültek rá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
