Új erőre kapott a könyvek betiltása az amerikai iskolákban

A Harry Potter és a bölcsek köve, valamint Orwell 1984 című könyvét is eltávolították több iskolai könyvtár polcairól.

Bár hajlamosak vagyunk a könyvbetiltást a múlt sötét korszakaihoz kötni, a jelenség ma is velünk él – még az Egyesült Államokban is, ahol a szólásszabadság törvényi védelme a legerősebb – írja a The Guardian.

A cenzúra korábban a világ nagy részében általában kormányzati szinten jelent meg, ám az amerikai iskolákban régóta működik egy sajátos formája: a szülők panaszai alapján gyakran vonnak ki könyveket a könyvtárakból. Az utóbbi években a folyamat felgyorsult és szervezettebbé vált. Az Amerikai Könyvtárosok Szövetsége szerint 2024-ben a cenzúrázási kísérletek 72 százalékát már politikai nyomásgyakorló csoportok vagy hivatalos szervek kezdeményezték. Míg 2001 és 2020 között évente átlagosan 46 könyvet támadtak meg, tavaly már több mint 4000 címet vettek célba.

Könyvek, amiket majdnem betiltottak – de klasszikusok lettek

Donald Trump keresztes hadjárata az iskolákban és egyetemeken működő sokszínűségi programok ellen oda vezetett, hogy Texas és Florida egyes iskolakerületei az elmúlt 12 hónapban proaktívan polcnyi „potenciális vétkes” könyvet távolítottak el a könyvtáraikból.

Az eltávolított könyvek között szerepelnek az alábbiak is:

  • Guvat és Gazella - Margaret Atwood
  • Harry Potter és a bölcsek köve – J. K. Rowling
  • Tej és méz - Rupi Kaur
  • Papírsárkányok - Khaled Hosseini
  • 1984 - George Orwell
  • A sátáni versek - Salman Rushdie
  • Nagyonkék - Toni Morrison
  • Persepolis - Marjane Satrapi
  • Kínai álom - Ma Jian
  • Lolita - Vladimir Nabokov
  • Tizenkilenc perc - Jodi Picoult
  • Lady Chatterley szeretője – D. H. Lawrence
  • Tizenhárom okom volt - Jay Asher
  • Lysistrata - Aristophanes
  • A gyűlölet, amit adtál - Angie Thomas
  • Fanny Hil - John Cleland
  • Boszorkányok - Roald Dahl
  • Amerikai psycho - Bret Easton Ellis
  • A szolgálólány meséje - Margaret Atwood
  • Az ötös számú vágóhíd - Kurt Vonnegut

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.