Őszi óraátállítás 2025: korábban érkezik, mint gondolnánk

Nemsokára nyerünk plusz egy óra alvást.

  • Rodler Lili

Az óraátállítás tavasszal és ősszel esedékes, így március és október utolsó vasárnapján kell átállítani az órákat egyel előrébb vagy hátrább. Ennél fogva általában az őszi óraátállításnak sokkal jobban szoktak örülni, ugyanis egy órával többet lehet aludni. Erre pedig

Október 26-a virradóra kerül majd sor.

Mutatjuk mikor lesz a 2025/2026-os tanévben az őszi szünet

Ez egyébként az elmúlt évek legkorábban érkező óraátállítása, ugyanis eddig a hónap utolsó pár napjára esett.

Tehát, ami jó hír: október 26-án hajnali 3-ról 2-re kell tekerni a mutatókat, így plusz egy órácskát lehet majd aludni. Viszont ezzel az órával az is jár majd, hogy az éjszakák meghosszabbodnak és már délután 4-5 körül olyan érzésünk lesz, mintha mindjárt este 11 lenne.

Mióta állítják vissza ősszel az órákat?

Érdekességek az óraátállításról:
  • Az óraátállítást eredetileg az energiamegtakarítás miatt vezették be – ma már a hatás vitatott, de a szokás maradt.
  • Az Európai Unió évekkel ezelőtt felvetette, hogy eltörlik, de a tagállamok nem tudtak megegyezni, maradjon-e inkább a nyári vagy a téli idő. Így minden maradt a régiben.
  • A modern eszközök maguktól átállnak, de a biológiai óránknak általában kell 2-3 nap, mire alkalmazkodik.
  • Kutatások szerint a tavaszi előreállításkor többen érzik magukat fáradtnak és ingerlékenynek, ősszel viszont a legtöbben örülnek a plusz alvásnak.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István