Kötelező részt venni a tanévnyitó ünnepségen?

Augusztus utolsó napjaiban lesz a tanévnyitó rendezvény az iskolátokban, de már van programotok, esetleg még éppen nyaralni vagytok? Elmondjuk, van-e valami következménye annak, ha kihagyjátok.

  • Székács Linda

Egyes iskolákban augusztus utolsó napjaiban szervezik meg a tanévnyitó ünnepséget, máshol szeptember 1-jén délelőtt, a 2025/26-os tanév első napján tartják - ettől is függ, azon kötelező-e a részvétel.

Amennyiben ugyanis a tanévnyitó szeptember 1-jén tanítási időben lesz, így értelemszerűen kötelező részt venni rajta. Ha nem teszitek, azt igazolnotok kell, hiszenez már tanítási nap.

Ellenben ha a tanévnyitó ünnepséget augusztus utolsó napjaiban, például 29-én pénteken, vagy 30-án szombaton szervezik meg az iskolátokban, a részvétel ajánlott, de nem kötelező. Semmiféle retorzióval nem jár, ha nem tudtok rá elmenni például azért, mert már van programotok ezekre a napokra.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.