Mióta állítják vissza ősszel az órákat?

Ahogy beköszönt az ősz, nemcsak a levelek kezdenek sárgulni, hanem sokaknál felmerülhet a kérdés, hogy mikor is kell pontosan az órát tekerni – na és persze az sem mindegy, hogy merre.

  • Eduline

Az őszi óraátállítás igazi időbűvészkedés: október utolsó vasárnapján egy varázsütésre egy órával vissza kell állítani az időt. Ez az a nap, amikor mindannyian azt hisszük, hogy "nyertünk" egy extra órát, hogy tovább lustálkodjunk (vagy hogy legalább ezt higgyük).

Már Benjamin Franklin is javasolta

Az óraátállítás gondolata nem valami modern kori furcsaság, hanem a múlt század egyik "legkreatívabb" ötlete volt. Az egyik első kezdeményező Benjamin Franklin volt a 18. században, aki azt javasolta, hogy korábban keljünk, így kevesebbet kell majd a gyertyát égetni. (Ez persze egy korabeli formája volt annak, hogy mondjuk, "kapcsold le a villanyt, hogy spóroljunk az árammal".)

Azonban az óraátállítást néhány évszázaddal később,  hivatalosan a 20. század elején vezették be az országok, hogy energiát takarítsanak meg. Az volt a céljuk, hogy az emberek a nappali világosságot jobban kihasználják, hogy kevesebb mesterséges fényre legyen szükségük, de be kell vallani, a logika kissé kifacsart: tekerjünk egyet az órán, és az univerzum majd elintézi a többit.

Magyarországon először 1916-ban vezették be az óraátállítást az első világháború idején. Azóta többször megszüntették, majd újra bevezették, legutóbb 1980-ban, és azóta minden tavasszal és ősszel megpróbáljuk megjegyezni, hogy "előre vagy éppenséggel hátra kell-e tekerni" az órát.

Eltörlik az óraátállítást?

Bár ősszel egy órával többet alszunk az óraátállítás miatt, ami elméletben szép, de valójában a testünknek egy-két nap, sőt akár egy hét is kellhet, hogy megszokja az új napirendet. Arról nem beszélve, hogy az óraátállítás sokak számára inkább okoz zavart, mint hogy bármilyen energiát is megspórolna. Egy extra óra alvás jólesik ugyan, de cserébe délután ötkor már szinte olyan, mintha éjfél lenne, ami akár depresszióhoz is vezethet.

Sok országban éppen ezért heves viták folynak arról, hogy eltöröljék-e az óraátállítást. Az Európai Unió 2019-ben úgy döntött, hogy az országok eldönthetik, szeretnék-e folytatni ezt a hagyományt vagy sem, de a konkrét változások még váratnak magukra.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.