A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Ahogy beköszönt az ősz, nemcsak a levelek kezdenek sárgulni, hanem sokaknál felmerülhet a kérdés, hogy mikor is kell pontosan az órát tekerni – na és persze az sem mindegy, hogy merre.
Az őszi óraátállítás igazi időbűvészkedés: október utolsó vasárnapján egy varázsütésre egy órával vissza kell állítani az időt. Ez az a nap, amikor mindannyian azt hisszük, hogy "nyertünk" egy extra órát, hogy tovább lustálkodjunk (vagy hogy legalább ezt higgyük).
Már Benjamin Franklin is javasolta
Az óraátállítás gondolata nem valami modern kori furcsaság, hanem a múlt század egyik "legkreatívabb" ötlete volt. Az egyik első kezdeményező Benjamin Franklin volt a 18. században, aki azt javasolta, hogy korábban keljünk, így kevesebbet kell majd a gyertyát égetni. (Ez persze egy korabeli formája volt annak, hogy mondjuk, "kapcsold le a villanyt, hogy spóroljunk az árammal".)
Azonban az óraátállítást néhány évszázaddal később, hivatalosan a 20. század elején vezették be az országok, hogy energiát takarítsanak meg. Az volt a céljuk, hogy az emberek a nappali világosságot jobban kihasználják, hogy kevesebb mesterséges fényre legyen szükségük, de be kell vallani, a logika kissé kifacsart: tekerjünk egyet az órán, és az univerzum majd elintézi a többit.
Magyarországon először 1916-ban vezették be az óraátállítást az első világháború idején. Azóta többször megszüntették, majd újra bevezették, legutóbb 1980-ban, és azóta minden tavasszal és ősszel megpróbáljuk megjegyezni, hogy "előre vagy éppenséggel hátra kell-e tekerni" az órát.
Eltörlik az óraátállítást?
Bár ősszel egy órával többet alszunk az óraátállítás miatt, ami elméletben szép, de valójában a testünknek egy-két nap, sőt akár egy hét is kellhet, hogy megszokja az új napirendet. Arról nem beszélve, hogy az óraátállítás sokak számára inkább okoz zavart, mint hogy bármilyen energiát is megspórolna. Egy extra óra alvás jólesik ugyan, de cserébe délután ötkor már szinte olyan, mintha éjfél lenne, ami akár depresszióhoz is vezethet.
Sok országban éppen ezért heves viták folynak arról, hogy eltöröljék-e az óraátállítást. Az Európai Unió 2019-ben úgy döntött, hogy az országok eldönthetik, szeretnék-e folytatni ezt a hagyományt vagy sem, de a konkrét változások még váratnak magukra.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.