A robotkutya új rekordja egyre közelebb hozza a gépek teljesítményét az állati és emberi sprintek szintjéhez.
A kínai Zhejiang Egyetem nemrég bejelentette, hogy „White Rhino” (Fehér Orrszarvú) nevű négylábú robotja 100 métert 16,33 másodperc alatt futott le. Ezzel megdöntötte a Koreai Köztársaságban fejlesztett másik robot, „Hound” korábbi, 19,87 másodperces rekordját – számolt be róla az Interesting Engineering.
A futást a Guinness Világrekordok hivatalosan is elismerte, mint a négylábú robot által futott leggyorsabb 100 métert. A teljesítmény a Kína városában, Hangcsouban található tesztpályán történt.
Összehasonlításképp: az emberi 100 méteres világcsúcs 9,58 másodperc, amelyet Usain Bolt állított fel 2009-ben, Berlinben.
A robotkutyát az egyetem a Repülés- és Űrhajózási Karral, valamint a Hangcsou Globális Tudományos és Technológiai Innovációs Központtal közösen fejlesztette.
Modellezték, hogyan viselkednek az egyes alkatrészek különféle valós körülmények között, majd többcélú optimalizálással hangolták egyszerre a kialakítást, a motorparamétereket és az áttételi rendszereket.
Közös szavalás a Budai Várban - Guinness-rekordot döntöttek a Közép-Budai Tankerület iskolái
A fejlesztők a tervezést ahhoz hasonlították, mintha versenyszintű izomrendszert adtak volna a White Rhino robotnak.
A puszta sebességen túl a White Rhino-t nagy terhek szállítására is tervezték. „Leginkább figyelemre méltó, hogy a maximális terhelhetősége 100 kilogramm (220 font), így olyan négylábú robotról van szó, amely képes a nagy sebességű futásra és a nehéz teher szállítására is” – árulta el Cseng Shaoven, a csapat egyik tagja.
A csapat szerint a robotkutya számos területen bevethető lehet. A nagy sebesség előnyös időkritikus feladatokban, például katasztrófahelyzetekben végzett kutatás-mentés során. A teherbírás pedig lehetővé teszi, hogy a robot felszereléseket, érzékelőket vagy eszközöket szállítson olyan terepen, ahol a kerekes járművek nem tudnak közlekedni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
