A robotkutya új rekordja egyre közelebb hozza a gépek teljesítményét az állati és emberi sprintek szintjéhez.
A kínai Zhejiang Egyetem nemrég bejelentette, hogy „White Rhino” (Fehér Orrszarvú) nevű négylábú robotja 100 métert 16,33 másodperc alatt futott le. Ezzel megdöntötte a Koreai Köztársaságban fejlesztett másik robot, „Hound” korábbi, 19,87 másodperces rekordját – számolt be róla az Interesting Engineering.
A futást a Guinness Világrekordok hivatalosan is elismerte, mint a négylábú robot által futott leggyorsabb 100 métert. A teljesítmény a Kína városában, Hangcsouban található tesztpályán történt.
Összehasonlításképp: az emberi 100 méteres világcsúcs 9,58 másodperc, amelyet Usain Bolt állított fel 2009-ben, Berlinben.
A robotkutyát az egyetem a Repülés- és Űrhajózási Karral, valamint a Hangcsou Globális Tudományos és Technológiai Innovációs Központtal közösen fejlesztette.
Modellezték, hogyan viselkednek az egyes alkatrészek különféle valós körülmények között, majd többcélú optimalizálással hangolták egyszerre a kialakítást, a motorparamétereket és az áttételi rendszereket.
Közös szavalás a Budai Várban - Guinness-rekordot döntöttek a Közép-Budai Tankerület iskolái
A fejlesztők a tervezést ahhoz hasonlították, mintha versenyszintű izomrendszert adtak volna a White Rhino robotnak.
A puszta sebességen túl a White Rhino-t nagy terhek szállítására is tervezték. „Leginkább figyelemre méltó, hogy a maximális terhelhetősége 100 kilogramm (220 font), így olyan négylábú robotról van szó, amely képes a nagy sebességű futásra és a nehéz teher szállítására is” – árulta el Cseng Shaoven, a csapat egyik tagja.
A csapat szerint a robotkutya számos területen bevethető lehet. A nagy sebesség előnyös időkritikus feladatokban, például katasztrófahelyzetekben végzett kutatás-mentés során. A teherbírás pedig lehetővé teszi, hogy a robot felszereléseket, érzékelőket vagy eszközöket szállítson olyan terepen, ahol a kerekes járművek nem tudnak közlekedni.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
