Az autizmussal élők mindennapjaira és elfogadásuk fontosságára hívja fel a figyelmet A legbelső szív című kisfilm, amelyet a 21 éves, autizmussal élő Gömbös Olivér írt. A történetben egy különc nagypapa (Mucsi Zoltán) és különc unokája (Chater Áron) kényszerű közös napjai bontakoznak ki, humorral és megható pillanatokkal – írja a Blikk.

Hogyan kellene bánni egy autista diákkal?

A filmet teljesen önerőből készítette Olivér családja – a fiú tanulmányaira félretett pénzből –, sok szereplő díjazás nélkül is vállalta a munkát. A forgatás 2024 júniusában, három nap alatt zajlott Budakalászon, Németh-Pákolicz Tamás rendezésében.

"Ha az embernek ezt dobja a gép, akkor az meghatározza hátralévő életének minden egyes pillanatát"

„A fiam autista, speciális filmes történetíró, aki művészetterápiaként talált rá erre az önkifejezési módra (…) Az autisták a képek segítségével tudják a legjobban megérteni a világot. Olivér korábban a Sorsfordító film ihletője volt, ami ma már az ötödik osztályos digitális etika tananyag része ajánlott kisfilmes történetként, hogy a gyerekek ezen keresztül értsék meg az autizmussal járó furcsaságokat. Olivér később elkezdett kisfilmeket készíteni, amikkel a Speciális Filmfesztiválon ért el sikereket. A fiam mindig a telefonjába írja a történeteket, és mint kiderült, egy olyan filmet álmodott meg egy autista fiú és nagypapája egymásra találásáról, amit konkrétan Mucsi Zoltánra szabott”

– mondta a lapnak Olivér édesanyja, Gömbösné Hideg Viktória.

"Nem az autisták szegénységi bizonyítványa, ha kirekesztik őket"

„Nagy öröm volt részt venni ezen a forgatáson… Chater Áron pedig rendkívül ügyes kis srác” – idézi a színészt a Blikk. A filmben egyébként Mucsi mellett más ismert nagy színészek is feltűntek, mint Csuja Imre és Scherer Péter, akik szintén az első hívásra elfogadták az ajánlott lehetőséget.

A család célja, hogy a film egy könnyedebb, mégis érzékeny történeten keresztül mutassa be az autizmussal élők különleges világát, és segítsen a társadalmi elfogadásban.