Hogyan válogattak?

A lista elkészítéséhez több mint 500 filmes szakembert kértek fel – rendezőket, színészeket, operatőröket, kritikusokat és fesztiválprogramozókat. Mindenki a saját tíz kedvenc filmjét nevezhette meg a 2000. január 1. után bemutatott filmek közül. A szavazatok összesítése után alakult ki a végleges lista, ahol a gyakori szereplések és első helyezések is plusz súlyt kaptak.

A szerkesztők szerint a lista célja nem a „valaha volt legjobb filmek” objektív kiválasztása volt, hanem egyfajta kollektív visszatekintés: mely filmek hatottak ránk, alakították a gondolkodásunkat, ízlésünket, és váltak referenciaponttá.

Film a szabadban? Itt találtok ingyenes kertmozikat Budapesten és vidéken

A 21. század 10 legjobb filmje:

1. Parasite (Élősködők, 2019, r. Bong Joon-ho) – A dél-koreai társadalmi dráma 2020-ban négy Oscar-díjat is nyert.

2. Mulholland Drive (Mulholland Drive – A sötétség útja, 2001, r. David Lynch) – Kultikus, álomszerű neo-noir.

3. There Will Be Blood (Vérző olaj, 2007, r. Paul Thomas Anderson) – Egy könyörtelen olajmágnás története.

4. In the Mood for Love (Szerelemre hangolva, 2000, r. Wong Kar-wai) – Lassan hömpölygő szerelmi történet.

5. Moonlight (Holdfény, 2016, r. Barry Jenkins) – Megrázó felnövéstörténet, LMBTQ-témával.

6. No Country for Old Men (Nem vénnek való vidék, 2007, r. Coen testvérek) – Erőszak és végzet a sivatagban.

7. Eternal Sunshine of the Spotless Mind (Egy makulátlan elme örök ragyogása, 2004, r. Michel Gondry) – Melankolikus sci-fi.

8. Get Out (Tűnj el!, 2017, r. Jordan Peele) – Szatirikus horror a rasszizmusról.

9. Spirited Away (Chihiro Szellemországban, 2001, r. Hayao Miyazaki) – Ghibli-klasszikus az animáció csúcsán.

10. The Social Network (A közösségi háló, 2010, r. David Fincher) – A Facebook születésének története.

Sokan szavaztak rá, de a nem került fel a végleges listára Enyedi Ildikó filmje

Enyedi Ildikó 2017-es filmje, a Testről és lélekről (On Body and Soul), annó Arany Medve-díjat nyert a Berlinalén, és Oscar-jelölt volt. A film két magányos ember története egy budapesti vágóhídon, akik álmukban ugyanazt az erdőt látják, és kapcsolat alakul ki közöttük.

Bár sokan említették a lista összeállítói közül, sajnos nem kapott elegendő szavazatot, hogy a Top 100-ba bejusson. Hasonlóképpen járt Nemes Jeles László, Saul fia című alkotása is.

Öröm az ürömben viszont, hogy bár magyar rendező nem került fel, azért számos külföldi produkción ott van a kezünk nyoma. Többek között a listán 65. helyen szereplő Oppenheimeren, amiben több magyar színész is feltűnik a vásznon. Illetve forgatási helyszínek tekintetében is számos helyen viszont láthatjuk a fővárosunkat, mégha akkor nem is Budapestet formálja meg. Ilyen például a 67. helyre került Tár.

Filmes kvíz: tudjátok, mikor jelentek meg ezek a magyar filmek?

Gyerekfilmekből sincs hiány

Bár úgy tűnhet, hogy a lista inkább a felnőttekre fókuszál, azért bőven akad rajta a gyerekfilmekből is. Rögtön például a Chihiro szellemországban, de ha egy kicsit lejjebb görget az ember, akkor megtalálja a 34. helyen a sokak által kedvelt szemétszedő robot (Wall-E) történetét.

Rajtuk kívül még felkerült Carl Fredricksen története, aki öreg korára végre eljutott a Niagara vízeséshez (Fel!), illetve a kis gourmet patkány, aki lenyűgözte Párizst (L’ecsó)

Elkezdték forgatni az új Harry Pottert, 2027-ben láthatjuk majd az első évadot

Miért fontos ez a lista?

A New York Times listája egyfajta kulturális tükröt tart elénk: milyen történeteket meséltünk, és mik hatottak ránk leginkább az ezredforduló óta. A válogatás változatos, nemzetközi, és éppen ettől izgalmas – nem csak hollywoodi látványfilmekről, hanem csendes drámákról, kísérleti filmekről, politikai allegóriákról, animációkról is szól.

Egyúttal arra is emlékeztet: a film nemcsak műfaj, hanem nyelv, amellyel egy korszak elbeszéli önmagát.