Eddig A színész halála és Az autóvezető kapott egy rövid videót, ami ellentétben az egyperces időbeli kikötésének, súrolja a két percet.
Rodler Lili
Örkény István egypercesei Jókai Mór hosszú regényeihez képest a gimnazisták kedvenc olvasmányai közé tartoznak. A műfaji sajátosságok és a történetvezetés miatt, pedig megállják animációs rövidfilm formájában is a helyüket. Ebből indulhatott ki Takács Ádám is, aki rendezte és rajzolta is a filmeket.
A színész halála után, amit az előző hónapban készített Scherer Péter narrációjával, most Az autóvezetőt rajzolta meg és Koltai Róbertet kérte fel a mesélő szerepére.
Örkény egypercesei nem csak Takácsot ihlették meg. Korábban rengeteg rádiójáték készült a történeteiből, illetve rövidfilmek is születtek belőlük.
Mi is az az egyperces novella?
Örkény István új műfajt teremtett, sőt ő maga definiálta is, hogy milyennek is kell lennie a Használati utasítás című művében.
Kiemeli, hogy „teljes értékű írások, hogy rövidek (az ember időt spórol velük), és hogy a címekre ügyeljünk”. Felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy ha valamit nem ért, „olvassa el újra a kérdéses írást” – tehát, hogy a novellák többértelműek, gondolkozni kell rajtuk.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
