Érettségi 2025: ezekből az irodalmi művekből kell készülnötök magyarból középszinten

Ha idén érettségiztek magyarból középszinten, akkor nem árt, ha elkezditek kidolgozni a szóbeli tételeket is.

  • Rodler Lili

Ilyenkor még bőven van időtök, de összeszedtük nektek, hogy melyik magyar irodalmi alakokból és műveikből, illetve melyik világirodalmi szerzeményekből és szerzőkből kell készülnötök.

  1. Ady Endre és a látomásos képalkotás az újtípusú tájköltészetében: ilyen például A magyar Ugaron vagy A Tisza-parton;
  2. Arany János lélektani balladáinak hibázó-vétkező hősei: ilyeneket találtok az Ágnes asszonyban és a Tetemre hívásban is;
  3. Babits Mihály: itt egészen pontosan Jónás könyve című művel kell majd foglalkozni;
  4. Herczeg Ferenc: Fekete szüret a Badacsonyon című műben kell majd a párhuzamokat és a kapcsolódási pontokat kifejteni;
  5. Jókai Mór: A tengerszem tündére című elbeszélést kell majd az adott szempontok szerint elemezni;
  6. József Attila utolsó vershármasa: Talán eltűnök hirtelen, Karóval jöttél és az Ime, hát megleltem hazámat című versek;
  7. Kosztolányi Dezső és a gyermekként létezés motívumai: ezeket az Esti Kornélban, a Fürdésben, illetve az A kulcs című novellájából olvashatjátok ki;
  8. Mikszáth Kálmán: A jó palócok című regény alapján kell majd a műfaj sajátosságait bemutatnotok;
  9. Petőfi Sándor látomásköltészete: ebbe a kategóriába legalább 30 mű tartozik bele, de érdemes Az ítélettel, az Egy gondolat bánt engemettel és az A XIX. század költőivel foglalkozni;
  10. Vörösmarty Mihály kései költészete és a romantikus képalkotás: például Az emberek, A vén cigány és az Előszó;
  11. Mikes Kelemen: Törökországi levelek című levélgyűjteményében az 1., 37., 112. levél az, ami alapján a műfaj és a nyelvi beszédmód kapcsolatát be kell mutatnotok;
  12. Kölcsey Ferenc idő- és értékszembesítése két vers alapján: Himnusz és Zrínyi dala
  13. Juhász Gyula impresszionista stílusjegyei a költészetében: például a Magyar táj magyar ecsettel, a Tiszai csönd és az Anna örök alapján, de konkrét vers nincs meghatározva a tételben;
  14. Tamási Áron és a felnőtté válás folyamatának nyelvi megformálása: Kányák a templomban és A legényfa kivirágzik című művek alapján;
  15. Dragomán György: A fehér királyban a gyermeki nézőpont és a prózaműfaj kapcsolata;
  16. Homérosz és az eposzi műfaj jellegzetességei: az Iliász vagy az Odüsszeia alapján;
  17. Gogol és Csehov csinovnyik ábrázolásának összehasonlítása: A köpönyeg és A csinovnyik halála alapján;
  18. Molière és a komikum megjelenési formái: Vagy a Tartuffe, vagy pedig A fösvény alapján;
  19. Madách Imre és a jövőszínek antiutópiái: tehát Az ember tragédiája;
  20. Agatha Christie és a detektívregények sajátosságai: itt vagy a Gyilkosság az Orient expresszen, vagy a Halál a Níluson alapján kell bemutatni a műfajt.

A teljes szóbeli listát az Oktatási Hivatal oldalán találjátok meg, illetve az emelt szintű érettségi tételsorokat és témaköröket is kigyűjtöttük nektek. Ezeket itt találjátok:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.