Mesterséges beporzáshoz fejlesztettek ki robotméheket

Úgy vélik a kutatók, hogy a robotméhek csökkentik a mezőgazdaság negatív természeti hatásait.

  • Rodler Lili

Új robotrovarokat mutatott be a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), amelyek a jövőben mesterséges beporzókként lehetnek az emberiség hasznára – derül ki az oktatási intézmény közleményéből.

Ahogy a közleményben ki is fejtik a mesterséges beporzás célja az, hogy a jövőben a gazdák több emeletes raktárépületekben termeszthessenek majd zöldségeket és gyümölcsöket. Ezzel szeretnék mérsékelni a mezőgazdaság némely környezetre gyakorolt negatív hatását. Ilyen például a vízszennyezés, ami a túlzott műtrágya használatból keletkezik. Vagy a talajdegradáció, ami a túlzott földművelésből ered, ez pedig ahhoz vezet, hogy egy idő után a talaj elveszti a termőföld jellegét.

Az MIT kutatói ehhez a jövőhöz a apró, rovarszerű robotokban látják a kulcsot, amelyek mechanikus kaptárakból kirajzva gyorsan és precízen végzik el a beporzást.

A kis rovargép megalkotásához a szakértők a méhek testfelépítését vették alapul. A kis robotok kevesebbet nyomnak, mint egy átlagos gémkapocs, sokkal gyorsabbak és mozgékonyabbak, mint bármelyik hozzájuk hasonló eszköz, ráadásul százszor tovább tudnak a levegőben maradni: mintegy 17 percig.

Apró méretük lehetővé teszi, hogy könnyen elérjék azokat a nehezen hozzáférhető helyeket, mint a virágok beleső részei.

A műrovar szárnyait mesterséges izmok hajtják, amelyekkel akár 35 centiméter per másodperccel is képes repülni. Ez a legnagyobb sebesség, amelyet valaha mértek ilyen mikrorobotoknál. A kutatók ugyanakkor nem elégszenek meg ezzel az eredménnyel.

Reményeik szerint hamarosan elérhetik, hogy robotjaik közel 3 órán keresztül a levegőben tudjanak maradni. Emellett a pontosságukat is növelnék, hogy képesek legyenek virágok közepén landolni, illetve onnan felszállni. Illetve szeretnék akkumulátorokkal és szenzorokkal felszerelnék őket, hogy a laboron kívül is tudjanak navigálni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.